Európai keretegyezmény

a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek

együttműködéséről

Madrid, 1980. május 21.

BEVEZETŐ

Az Európa Tanácsnak a jelen egyezményt aláíró tagál­lamai,

tekintetbe véve, hogy miként az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb kapcsolat létrehozása és az együttműködés elősegítése,

tekintetbe véve, hogy miként azt az Európa Tanács Alapokmányának 1. Cikke meghatározza, e cél elérése különösképpen a közigazgatás terén kötendő szerződé­sek által valósul meg,

tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács biztosítja az európai területi önkormányzatok és közigazgatási szer­vek közreműködését e céljának elérése érdekében,

tekintetbe véve, hogy e cél megvalósítása szempontjá­ból a határmenti területi önkormányzatok és közigazga­tási szervek együttműködése fontos lehet olyan területeken, mint a regionális város- és községfejlesztés, környe­zetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szol­gáltatások, valamint a kölcsönös segítségnyújtás kataszt­rófahelyzetekben,

szem előtt tartva a múlt tapasztalatait, amelyek azt mutatják, hogy az európai községi, városi és területi közigazgatási szervek közötti együttműködés megkönnyítette számukra feladataik hatékonyabb megoldását, és különösképpen hozzájárult a határmenti területek haladásához és fejlődéséhez,

abból az elhatározásból kiindulva, hogy a lehető leg­nagyobb mértékben elősegítik a hasonló együttműködé­seket, és így hozzájárulnak a határmenti területek gazda­sági és társadalmi haladásához, valamint az Európa né­peit egyesítő barátság szellemének fejlesztéséhez,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Az egyes Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy előmozdítják és ápolják a saját, valamint a többi Szerző­dő Fél joghatósága alá tartozó területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti együttmű­ködést.

Arra törekednek, hogy elősegítsék minden, e cél el­éréséhez szükséges egyezmény vagy megállapodás létre­jöttét, kellően figyelembe véve a Szerződő Felek eltérő alkotmányos rendelkezéseit.

2. Cikk

1. A jelen egyezmény szempontjából a határmenti együttműködés fogalmába tartozik két vagy több Szerződő Fél joghatóságán belül lévő területi ön­kormányzatok és közigazgatási szervek között a jószomszédi kapcsolatok erősítése és továbbfejlesz­tése céljából megvalósuló tevékenység, valamint az e cél megvalósítását szolgáló egyezmény vagy meg­állapodás megkötése.

A határmenti együttműködés a területi önkor­mányzatoknak és a közigazgatási szerveknek a bel­ső jogban meghatározott hatáskörében valósul meg. E hatáskör hatályát és jellegét a jelen egyez­mény nem érinti.

2. A jelen egyezmény szempontjából a „területi ön­kormányzatok és közigazgatási szervek” alatt olyan önkormányzatokat, hatóságokat vagy közigazgatá­si szerveket kell érteni, amelyek helyi és területi feladatokat látnak el és az adott állam belső joga szerint ilyennek tekintendők. Mindazonáltal bár­mely Szerződő Félnek jogában áll a jelen egyez­mény aláírásakor vagy az Európa Tanács Főtitkárá­hoz intézett későbbi bejelentés útján megnevezni azokat az önkormányzatokat, hatóságokat vagy közigazgatási szervezeteket, illetőleg azokat a témá­kat vagy formákat, amelyekre az egyezmény hatá­lyát behatárolni kívánja, illetőleg azokat, amelye­ket ki kíván zárni az egyezmény hatálya alól.

 

3. Cikk

1. A jelen egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Szerződő Felek a 2. Cikk 2. szakaszának rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően báto­rítják a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek azon kezdeményezéseit, amelyekre az Eu­rópa Tanácsban a területi önkormányzatok közötti keretegyezményekre kidolgozott alapelvek ösztö­nöznek. Amennyiben szükségesnek ítélik, figye­lembe vehetik az Európa Tanács keretében a terüle­ti önkormányzatok és közigazgatási szervek együtt­működésének megkönnyítése céljából kidolgozott többoldalú, államok közötti mintaegyezményeket.

A megkötendő megállapodások és egyezmények a jelen egyezményhez 1.1-1.5., valamint 2.1-2.6. sorszámok alatt csatolt minta és keret-megállapodásokon, szabályzatokon és szerződéseken alapul­nak, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a Szerződő Fél sajátos helyzete megkíván. A minta-megállapodások, szabályzatok és szerződések csak iránymuta­tó jellegűek, szerződéses erejük nincs.

2. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek szükséges­nek ítélik államközi szerződések kötését, ezekben meghatározzák - egyebek között - azokat a kerete­ket, formákat és korlátokat, amelyeken belül a ha­tármenti együttműködésben érintett területi ön­kormányzatok és közigazgatási szervek lehetőséget kapnak a cselekvésre. Mindegyik egyezmény meg­határozhatja azokat a hatóságokat és testületeket, amelyekre nézve alkalmazásra kerül.

3. Az előző rendelkezések nem gátolják a Szerződő Feleket abban, hogy közös megegyezés alapján a határmenti együttműködés más formáit is alkal­mazzák. Úgyszintén a jelen egyezmény rendelke­zései nem értelmezhetők úgy, hogy érvényteleníte­nék a már megkötött együttműködési szerződése­ket.

4. Az egyezmények és megállapodások megkötésénél kellő figyelmet szentelnek az egyes Szerződő Felek belső joga által a nemzetközi kapcsolatok vitelére és az általános politika alakítására meghatározott hatásköröknek, valamint azoknak a felügyeleti és ellenőrzési szabályoknak, amelyeknek a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek alanyai lehetnek.

5. Ez okból bármely Szerződő Fél a jelen egyezmény aláírásakor vagy az Európa Tanács Főtitkárához küldött későbbi értesítés útján megjelölheti azokat a hatóságokat, amelyek a Szerződő Fél belső jogá­nak megfelelően ellenőrzik vagy felügyelik az érin­tett területi önkormányzatokat.

4. Cikk

Az egyes Szerződő Felek arra törekednek, hogy meg­oldják mindazokat a jogi, adminisztratív és technikai problémákat, amelyek akadályozzák a határmenti együttműködés fejlődését és zökkenőmentes működé­sét, és e tekintetben a másik érdekelt Szerződő Féllel vagy Felekkel a szükséges mértékben egyeztetniük kell.

5. Cikk

Abban az esetben, ha a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködése a je­len egyezmény rendelkezései szerint valósul meg, a Szerződő Felek megfontolhatják annak célszerűségét, hogy az együttműködő területi önkormányzatok és köz­igazgatási szervek részére ugyanazokat a kedvezménye­ket biztosítják, mintha az együttműködés országos szin­ten történne.

6. Cikk

Az egyes Szerződő Felek a lehető legteljesebb mérték­ben biztosítják a másik Szerződő Fél által kért tájékozta­tást, hogy ezáltal előmozdítsák a jelen egyezmény által a másik Szerződő Félre rótt kötelezettségek teljesítését.

7. Cikk

Az egyes Szerződő Felek ügyelnek arra, hogy az érin­tett területi önkormányzatokat és közigazgatási szerve­ket tájékoztassák a jelen egyezmény számukra kínált cselekvési lehetőségeiről.

8. Cikk

1. A Szerződő Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát mindenről, ami a 3. Cikkben foglalt egyezményekre és megállapodásokra vonatkozik.

2. Minden olyan javaslatot, amelyet egy vagy több Szerződő Fél tett annak érdekében, hogy kiegészít­se vagy fejlessze az egyezményt, illetőleg a minta­megállapodásokat és egyezményeket, továbbítják az Európa Tanács Főtitkárához. A Főtitkár a javas­latokat az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjeszti, amely határoz a tennivalókról.

9. Cikk

1. Jelen egyezmény az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll. Az egyezmény megerősí­tést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A meg­erősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Euró­pa Tanács Főtitkáránál helyezik letétbe.

2. Az egyezmény a negyedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésének idő­pontja után három hónappal lép hatályba, feltéve, ha az előzőekben meghatározott alakiságoknak ele­get tett országok közül legalább kettő közös határ­ral rendelkezik.

3. Az egyezmény az olyan aláíró állam tekintetében, amely azt utólag erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá, az adott állam megerősítő, elfogadó vagy jó­váhagyó okiratának letétbe helyezésének időpont­ja után három hónappal lép hatályba.

10. Cikk

1. Jelen egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága egyhangúlag dönthet bármely európai nem tagállam meghívásáról a je­len egyezményhez történő csatlakozás érdekében. E meghíváshoz valamennyi, az egyezményt meg­erősítő állam beleegyezése szükséges.

2. Ez a csatlakozás a csatlakozó okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezési idő­pontja után három hónappal lép hatályba.

11. Cikk

1. Bármely Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkárhoz való érke­zésének időpontja után hat hónappal lép hatályba.

12. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára tájékoztatja az Európa Tanács tagállamait és a jelen egyezményhez csatlakozott államokat:

a) minden aláírásról,

b) minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó ok­iratnak a letétbe helyezéséről,

c) minden, a jelen egyezménynek a 9. Cikk szerint történt hatálybalépési időpontjáról,

d) minden, a 2. Cikk 2. szakaszának, illetőleg a 3. Cikk 5. szakaszának a rendelkezéseivel kapcsolatos elfo­gadó nyilatkozatról,

e) minden, a 11. Cikkel kapcsolatos értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

Fentiek hiteléül e szabályszerűen felhatalmazott alá­írók a jelen egyezményt aláírták.

Készült Madridban, 1980. május 21-én, egyaránt hite­les angol és francia nyelvű egyetlen eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek letétbe. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács vala­mennyi tagállamának és a jelen egyezményhez történő csatlakozásra meghívott országoknak hiteles másolatot küld.

 

 

 A területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködésére vonatkozó minta- és keret-megállapodások

(Szabályzatok, szerződések)

A mintamegállapodásoknak ez a tagolt rendszere a megállapodások szintje szerint két fő kategóriát külön­böztet meg:

– a területi és helyi szinten megvalósuló határmenti együttműködésre vonatkozó államok közötti min­tamegállapodások;

– a helyi önkormányzatok közötti határmenti együtt­működéshez alapot nyújtó keretmegállapodások, szabályzatok és szerződések.

Amint az alábbi táblázatból kitűnik, csupán az első kettő, a helyi önkormányzatok közötti határmenti együttműködést és kapcsolattartást elősegítő államok közötti mintamegállapodás tartozik az államok kizáróla­gos hatáskörébe. A többi államok közötti megállapodás csupán jogi keretet ad a helyi önkormányzatok közötti megállapodások, illetőleg szerződések megkötéséhez, amelyek a második csoportba tartoznak.

1. Államok közötti mintamegállapodások

Az államok közötti mintamegállapodások általános feltételei:

    1.1. A határmenti együttműködés elősegítéséről szó­ló államok közötti mintamegállapodás

    1.2. A határmenti területi konzultációkról szóló álla­mok közötti mintamegállapodás

    1.3. A határmenti helyi konzultációkról szóló álla­mok közötti mintamegállapodás

    1.4. A helyi önkormányzatok szerződéses határmenti együttműködéséről szóló államok közötti mintamegállapodás

    1.5. A helyi önkormányzatok határmenti együttmű­ködésének szerveiről szóló államok közötti mintamegállapodás

    2. A helyi önkormányzatok közötti együttműködésre vonatkozó keretmegállapodások, szabályzatok és szerződések

    2.1. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok kö­zötti konzultatív bizottság létrehozásáról

    2.2. Keretmegállapodás a határmenti helyi közügyek vitelében való együttműködésről

    2.3. Keretmegállapodás a határmenti együttműkö­dést szolgáló magánjogi szervezetek létrehozásá­ról

    2.4. Keretszerződés a határmenti helyi önkormány­zatok közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról (magánjogi típusú megállapodás)

    2.5. Keretszerződés a határmenti helyi önkormány- zatok közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról (közjogi típusú megállapodás)

    2.6. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok kö­zötti határmenti együttműködési szervezetek létrehozásáról.

 

1. Államközi mintamegállapodások

Bevezető megjegyzés: Az államközi megállapodások rendszerének célja mindenekelőtt az, hogy pontosan meghatározza azokat az összefüggéseket, formákat és korlátokat, amelyeket az államok a területi közigazgatási szervek együttműködésére nézve alkalmazni kívánnak, továbbá, hogy kiküszöböljék az esetleg vitához vezető jogi bizonytalanságokat (az alkalmazandó jog, a jogor­voslati hatóságok, a lehetséges fellebbezési utak, stb. meghatározása).

Továbbá, az érintett államok között a helyi önkor­mányzatok határmenti együttműködését elősegítő ál­lamközi megállapodások megkötése kétségtelenül elő­nyös lehet az alábbi szempontokból:

– az ilyen együttműködésre vonatkozó eljárások tör­vényességének hivatalos elismerése és a helyi ható­ságok bátorítása ezek alkalmazására;

– a felügyeleti vagy ellenőrző hatóságok beavatkozá­sának célja és feltételei;

– az államok közötti információcsere;

– az ilyen formájú együttműködés és a határmenti területeken az összehangolt cselekvésre irányuló egyéb eljárások között létrehozható kapcsolat;

– a határmenti együttműködést akadályozó jogsza­bályok módosítása vagy azok értelmezése, stb. szempontjából.

A fentiekben leírt többszörös választási lehetőséget kínáló mintamegállapodások rendszere lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a határmenti együttműködést az adott igényekhez legjobban illő összefüggésekben helyezzék el a határmenti együttműködés elősegítésére irányuló államközi megállapodásoknak (1.1.) mint alap­nak az alkalmazásával és a különböző választási lehető­ségeknek a kiegészítésével (1.2-1.5. minta-megállapo­dások). Az államok igénybe vehetnek egy vagy több, vagy akár minden lehetőséget, akár párhuzamos, akár szakaszos jelleggel. Az olyan, már hasonló jogrendszer­rel rendelkező államok közötti megállapodások eseté­ben, mint például a skandináv államok, az ilyen specifi­kus jellegű megállapodások igénybevétele esetleg szük­ségtelennek bizonyul.

 

1.1-1.5. Mintamegállapodások általános kikötései

 

a) Cikk

1. A jelen megállapodás céljára nézve a „helyi hatósá­gok” az olyan hatóságokat, önkormányzatokat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes álla­mok belső joga alapján helyi funkciókat látnak el.

2 A jelen megállapodás céljára nézve a „regionális hatóságok” az olyan hatóságokat, önkormányzato­kat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes államok belső joga alapján regionális funkciókat látnak el[1].

b) Cikk

A jelen megállapodás nem érinti azokat a hatályos megállapodásokat, melyek az államok között a határmenti együttműködés különböző formáira vonat­koznak, különösen azokat, amelyek nemzetközi szerző­désen alapulnak.

c) Cikk

A Felek tájékoztatják a regionális és a helyi hatóságo­kat a számukra biztosított együttműködési lehetőségek­ről, és segítséget nyújtanak azok végrehajtásához.

d) Cikk

A jelen megállapodásban a „felettes hatóságok” az egyes Felek által kijelölt felügyeleti hatóságokat jelen­tik.

e) Cikk

A jelen megállapodás semmilyen módon nem érinti a helyi hatóságok hatáskörének az állami Felek belső jogá­ban meghatározott terjedelmét és jellegét.

f) Cikk

Az egyes államok bármikor meghatározhatják azokat a joghatóságuk alá tartozó területeket, az együttműkö­dés azon céljait és formáit, amelyeket a jelen megállapo­dás hatálya alól kivesznek.

g) Cikk

A Felek folyamatosan tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás alapján feladattal meg­bízott bizottságok és egyéb testületek tevékenységéről.

h) Cikk

A Felek - a tapasztalatok alapján - a jelen megállapo­dást érintő kisebb jelentőségű változtatásokat egyszerű jegyzékváltás útján eszközölhetik.

i) Cikk

1. Az egyes Felek értesítik a másik Felet a belső jog alapján a jelen megállapodás végrehajtására nézve előírt eljárások befejezéséről, amely az utolsó érte­sítés keltétől lép hatályba.

2. A jelen megállapodást a hatálybalépéstől számított ötéves időtartamra kötik. Hacsak a lejárat előtt hat hónappal felmondási értesítést nem nyújtanak, a megállapodás hallgatólagosan ugyanilyen feltéte­lek mellett egy további ötéves időtartamra nézve megújításra kerül.

3. A felmondási értesítést nyújtó Fél jelezheti, hogy a felmondás csak meghatározott rendelkezésekre, földrajzi régiókra vagy tevékenységi területekre vonatkozik. A megállapodás ilyen esetben a fennmaradó részre nézve továbbra is hatályban marad, hacsak azt a másik Fél vagy Felek fel nem mondják a részleges felmondásról szóló értesítés kézhezvéte­létől számított négy hónapon belül.

4. A Felek bármikor felfüggeszthetik a jelen megálla­podás alkalmazását meghatározott időtartamra. Hasonlóképpen megállapodhatnak egy adott bi­zottság tevékenységének felfüggesztésében vagy beszüntetésében is.

 

1.1. A határmenti együttműködés elősegítésére irányuló államközi mintamegállapodások

 

Bevezető megjegyzés: Ez egy olyan, általános alapve­tő rendelkezéseket tartalmazó államközi minta-megálla­podás, amely vagy önmagában, vagy pedig az alábbiak­ban megjelenő egy vagy több államközi mintamegállapodással együtt köthető meg.

A ország és a.... ország kormányai ismerve ­a területi önkormányzatok és közigaz­gatási szervek határmenti együttműködéséről szóló Eu­rópai keretegyezményben leírt határmenti együttműkö­dés előnyeit, az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk

A Felek vállalják, hogy regionális és helyi szinten igénybe veszik és elősegítik a határmenti együttműkö­dés eszközeit.

A határmenti együttműködés alatt a Felek a határ bármely oldalán elhelyezkedő területek közötti szom­szédos együttműködés erősítésére és elmélyítésére irá­nyuló összehangolt közigazgatási, műszaki, gazdasági, társadalmi vagy kulturális intézkedéseket, valamint az ezeken a területeken felmerülő problémák megoldására irányuló megfelelő megállapodások megkötését értik.

Ezek az intézkedések - többek között - a regionális és városfejlesztés feltételeinek javítására, a természeti erő­források megóvására, katasztrófahelyzetekben vagy más szerencsétlenségek esetében a kölcsönös segítségnyúj­tásra és a közszolgáltatások javítására irányulnak.

2. Cikk

A Felek kölcsönös egyeztetés útján arra törekednek, hogy a joghatóságuk alá tartozó regionális hatóságok számára biztosítsák az együttműködés kialakításához szükséges erőforrásokat.

3. Cikk

Vállalják továbbá, hogy ösztönzik a helyi hatóságok­nak a határmenti együttműködés kialakítására és fejlesz­tésére irányuló intézkedéseit.

4. Cikk

A jelen megállapodásnak megfelelően a határmenti együttműködésben részt vevő helyi és regionális hatósá­gok ugyanazon lehetőségekre és védelemre jogosultak, mintha az együttműködés országos szinten történne.

Az egyes Felek illetékes hatóságai gondoskodnak ar­ról, hogy a jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti együttműködés elősegítéséért felelős testületek működési költségeinek fedezését biztosító kiadásokra költségvetési tartalékot képezzenek.

5. Cikk

Az egyes Felek felkérik az általuk kijelölt testületet, bizottságot vagy intézményt a hatályos belső jogszabá­lyok és szabályozások tanulmányozására annak érdeké­ben, hogy a helyi határmenti együttműködés fejlesztését akadályozó rendelkezések megváltoztatására javaslatot tegyenek. Ezek a testületek különös figyelmet szentel­nek az adó- és vámszabályok, a deviza- és tőkeátutalási szabályok, valamint a felettes hatóságok beavatkozására irányadó szabályok javítására, különösen a felügyeletet és az ellenőrzést illető szabályokra.

A fenti bekezdésben hivatkozott lépések megtétele előtt a Felek az adott helyzetnek megfelelően kicserélik egymással és egyeztetik a tárgyra vonatkozó ismereteiket.

6. Cikk

A Felek arra törekednek, hogy választottbíróság vagy más eszköz igénybevételével megoldást találjanak azok­ra a helyi jelentőségű, vitatott kérdésekre, amelyek elő­zetes megoldása szükséges a határmenti együttműködé­si projektek sikeréhez.

 

1.2. A határmenti területi konzultációkról szóló államközi minta-megállapodás

 

Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköt­hető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több állam­közi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).

1. Cikk

A jelen szöveghez fűzött mellékletben meghatározott régiók közötti határmenti egyeztetés elősegítése érdeké­ben a Felek közös bizottságot hoznak létre (a továbbiak­ban: Bizottság, hivatkozással), és ha szükséges, egy vagy több területi/regionális bizottságot (a továbbiakban: Bi­zottságok, hivatkozással), amelyek a határmenti konzul­tációkkal foglalkoznak.

2. Cikk

1. A Bizottság és a Bizottságok olyan küldöttségekből állnak, amelyek tagjait az egyes Felek választják ki.

2. A Bizottságban részt vevő küldöttségek legfeljebb 8 tagból állnak, akik közül legalább 3 fő képviseli a regionális hatóságokat. A Bizottságokban részt vevő küldöttségek elnökei vagy képviselőik ta­nácsadói minőségben részt vesznek a Bizottság munkájában.[2]

3. A Bizottságok ... küldöttségből, amelyek külön­külön ... tagból állnak, és azokat a Bizottságnak a jelen megállapodás hatálya alá tartozó területek regionális és helyi hatóságaival kötött megállapo­dásban foglalt kezdeményezésére állítják fel. A Bi­zottságokban részt vevő küldöttségek az adott ható­ságok, vagy regionális, vagy helyi testületek képvi­selőiből állnak. Egy küldöttet a központi hatóságok jelölnek ki. Ez a személy adott esetben kiválasztha­tó azon határmenti területeken működő központi hatóságokat képviselő testületek köréből, amelyre nézve a Bizottságok felelősek.

4. A Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. A Bizottságok a körülményeknek megfelelően, de évente legalább kétszer üléseznek.

5. A Bizottság és a Bizottságok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket.

3. Cikk

Az egyes Felek viselik a Bizottságban részt vevő kül­döttségük költségeit.

A Bizottságokban részt vevő küldöttségek költségeit az adott küldöttségeket felállító hatóságok viselik.

4. Cikk

A Bizottság és a Bizottságok munkájának koordinálá­sa és folyamatossága érdekében a Felek adott esetben titkárságot állíthatnak fel, amelynek összetételét, szék­helyét, működési módját és a költségviselést egy közöt­tük megkötött ad hoc jellegű szerződés rögzíti a Bizott­ság javaslata alapján. A Felek közötti ilyen megállapodás hiányában a Bizottság maga is felállíthatja a titkárságot.

5. Cikk

A jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti területeket a csatolt melléklet határozza meg, amelynek tartalma egyszerű jegyzékváltás útján módosítható.

 

6. Cikk

1. A határmenti konzultációk során az alábbi területe­ken felmerülő kérdésekkel foglalkoznak:[3]

Þ      városi és regionális fejlesztés;

Þ      szállítás és közlekedés (tömegközlekedés, köz­utak és autópályák, közös repülőterek, vízi utak, tengeri kikötők, stb.);

Þ      energia (erőművek, gáz-, villamos áram- és víz­szolgáltatás);

Þ      természetvédelem (védelmet igénylő helyek, pi­henőterületek, természetvédelmi parkok, stb.);

Þ      vízvédelem (szennyezés ellenőrzés, kezelőüze­mek, stb.);

Þ      a légkör védelme (légszennyezés, zajszennyezés, zajmentes övezetek, stb.);

 

Þ      oktatás, képzés és kutatás;

Þ      közegészségügy (pl. orvosi létesítmények hasz­nálata egy adott területen a másik terület lakosai által);

Þ      kultúra, szabadidő és sport (színházak, zeneka­rok, sportközpontok, üdülők és táborok, ifjúsági központok, stb.);

Þ      kölcsönös segítségnyújtás katasztrófahelyzet enyhítése során (tűzvész, árvíz, járványok, légi katasztrófák, földrengések, hegyi balesetek, stb.);

Þ      idegenforgalom (közös projektek az idegenfor­galom elősegítésére);

Þ      határmenti munkásokkal kapcsolatos problé­mák (közlekedési lehetőségek, lakásépítés, társa­dalombiztosítás, adózás, foglalkoztatás, munka­nélküliség, stb.);

Þ      vegyes projektek (szemétlerakó üzem, szennyvízelvezetés, stb.);

Þ      a mezőgazdasági rendszer javítása;

Þ      szociális létesítmények.

 

2. A Felek megállapodhatnak a lista módosításában egyszerű jegyzékváltás útján.

7. Cikk

1. Ellenkező rendelkezés hiányában a Bizottság ha­táskörébe tartoznak az olyan általános és elvi jelen­tőségű ügyek mint például programok összeállítá­sa a Bizottságok számára, koordináció és kapcsolat­tartás az érintett központi közigazgatási egységek­kel és a jelen megállapodás hatálybalépése előtt létrehozott közös Bizottságokkal.

2. A Bizottság felelős különösen azért, hogy adott esetben az illető kormányok elé terjessze a saját és a Bizottságok ajánlásait, valamint a nemzetközi meg­állapodások megkötésére irányuló tervezeteket.

3. A Bizottság – adott kérdések kivizsgálása tekinteté­ben – külső szakértők szolgáltatásait is igénybe veheti.

8. Cikk

1. A Bizottságok elsődleges feladata a 6. Cikkben meg­határozott területeken felmerülő problémák vizs­gálata, és az ennek alapján megfelelő javaslatok és ajánlások kidolgozása. A vizsgálandó témakörökre a Bizottság, a Felek központi, regionális és helyi hatóságai, valamint intézmények, egyesületek vagy egyéb magán- vagy állami testületek is javas­latot tehetnek. Az ügyekkel saját kezdeményezé­sükre is foglalkozhatnak.

2 A Bizottságok e kérdések tanulmányozása érdeké­ben munkacsoportokat állíthatnak fel. Igénybe ve­hetik szakértők szolgáltatásait is, és jogi véleményt vagy műszaki jelentéseket kérhetnek.

A Bizottságok - a lehető legszélesebb egyeztetés útján - az érintett lakosság érdekeinek megfelelő eredmények elérésére törekednek.

 

9. Cikk

1. A Bizottságok tájékoztatják a Bizottságot az eléjük terjesztett kérdésekről és az általuk hozott követ­keztetésekről.

2 Ha az általuk hozott következtetéshez a Bizottság vagy az illető kormány döntése szükséges, akkor a Bizottságok ajánlást tesznek a Bizottság számára.

10. Cikk

1. A Bizottság és a Bizottságok egyaránt fel vannak hatalmazva arra, hogy döntsenek a tagok megálla­podása útján hozott, általános érdekeket szolgáló kérdésekben, amennyiben a tagok ezt hatáskörük­ben, a Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfele­lően terjesztették elő.

2. A Bizottság és a Bizottságok kicserélik az e tekintetben hozott döntésekkel kapcsolatos ismereteiket.

11. Cikk

 

1. A Bizottságban vagy a Bizottságokban részt vevő küldöttségek kicserélik ismereteiket az illetékes ha­tóságoknak a 7.2. Cikkben és a 9.2. Cikkben foglal­taknak megfelelően hozott ajánlásokkal vagy meg­állapodásokkal kapcsolatban tett intézkedéseiről.

2 A Bizottság és a Bizottságok az 1. bekezdésben hivatkozott illetékes hatóságok által hozott intéz­kedésekkel kapcsolatban meghatározott teendők­kel is foglalkoznak.

 

1.3. A helyi határmenti konzultációról szóló államközi mintamegállapodás

 

Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköt­hető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több állam­közi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).

 

1. Cikk

A teljesebb információcsere és a fejlődő konzultáció biztosítása érdekében a határ bármely oldalán található helyi hatóságok között, a Felek felszólíthatják ezeket a hatóságokat, hogy Konzultatív Bizottságok útján közös tanulmányt készítsenek a valamennyiüket érintő prob­lémákról.

2. Cikk

E Bizottságok eljárási szabályait a tagok állapítják meg. A felettes hatóságokat bevonják az eljárásba, vagy arról tájékoztatást adnak.

A Konzultatív Bizottságok részt vesznek a regionális Konzultatív Bizottságok munkájában - az utóbbiak által meghatározott feltételek szerint -, amennyiben ilyen bizottságokat a kérdéses régiókban létrehoztak. E Bizott­ságok hasonlóképpen támogatják a Konzultatív Bizott­ságok munkáját.

3. Cikk

A Konzultatív Bizottságok feladata az információcse­re és a konzultációk megszervezése mindkét oldalon, valamint a közös gondot okozó kérdések tanulmányozá­sa és a közös célok meghatározása.

A Bizottságok tevékenységére a tagok feladatköre az irányadó, és a tevékenység nem jár hatáskör átruházás­sal. A Bizottságok tagjai azonban – az együttműködési megállapodások keretein belül – közösen dönthetnek arról, hogy milyen intézkedések vagy korlátozások irányadóak az egyes tevékenységekre, vagy hogy milyen előzetes konzultációs eljárást kívánnak lefolytatni.

 

4. Cikk (alternatíva)

A Konzultatív Bizottságok munkájának támogatása érdekében az érintett helyi hatóságok - a belső jog alapján a rájuk ruházott hatáskör határain belül- egye­sületbe tömörülhetnek, hogy jogi kereteket biztosítsa­nak egyűttműködésükhöz.

Ezek az egyesületek az egyik érintett államban az egyesületekre alkalmazandó polgári jog vagy kereske­delmi jog alapján állíthatók fel. A kiválasztott jogrendszer alkalmazására nézve, az esemény bekövetkezésekor az egyesület tagjainak állampolgárságával kapcsolatos feltételektől, formalitásoktól és egyedi engedélyezések­től el kell tekinteni.

A 2. Cikkben foglaltaknak megfelelően a felettes ható­ságok számára továbbított tájékoztatók a jelen Cikkben említett egyesületek tevékenységével kapcsolatos tájé­koztatásokat is tartalmazzák.

 

1.4. A helyi hatóságok közötti szerződéses határmenti együttműködésről szóló államközi mintamegállapodás

 

Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköt­hető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több állam­közi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).

1. Cikk

A helyi hatóságok közötti határmenti együttműkö­dést – többek között – közigazgatási, gazdasági vagy műszaki szerződések útján lehet szabályozni.

2. Cikk

A helyi hatóságok határmenti együttműködési szer­ződéseket a belső jog alapján rájuk ruházott hatáskör keretei között köthetnek.

Ezek a szerződések – többek között – a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására, közös intézkedések meg­tételére, az egyik állami Fél polgári vagy kereskedelmi joga alapján létrehozott egyesületekre vagy az ilyen egyesületekben való tagságra vonatkoznak.[4]

3. Cikk

A szerződést kötő Felek a jelen megállapodás egyik aláíró Felének kötelmi jogára (közjogi és magánjogi egyaránt) való hivatkozással határozzák meg a szerző­désre alkalmazandó jogot.

Amennyiben szükséges, meghatározzák az adott jog rendelkezéseitől való eltérések lehetőségeit is.

Amennyiben a szerződés eltérő kikötést nem tartal­maz, az alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelynek helyi hatósága a szerződés alapján felelős a szolgáltatás nyújtásáért, vagy ennek hiányában, amely­nek helyi hatósága a legjelentősebb pénzügyi hozzájá­rulással rendelkezik.

A szerződés helyi hatósági Felei alá tartozó személyek minden körülmények között rendelkeznek azzal a jog­gal, hogy olyan pert indítsanak vagy jogorvoslatért fo­lyamodjanak az adott hatósággal szemben, amelyre jo­gosultak lennének, ha az utóbbinak a feladatkörébe tar­tozna az említett személyek számára a kérdéses beszállí­tások vagy szolgáltatások nyújtása. Az a helyi hatóság, amellyel szemben pert indítottak vagy jogorvoslatért folyamodtak, jogosult arra, hogy eljárást kezdeményez­zen azon helyi hatósággal szemben, amely a beszállítá­sok vagy szolgáltatások nyújtásáért felelősséget vállalt.

 

4. Cikk

A szerződések megkötésére vagy módosítására irá­nyuló javaslatokat az egyes államokban egy időben bo­csátják a felettes hatóságok utólagos jogi ellenőrzésére, az erre vonatkozó szabályok szerint. Azonban semmi­lyen jóváhagyást nem kell kérni a szerződés hatósági Felei részéről. A felettes hatóság olyan döntése esetében, amely megakadályozhatja egy határmenti együttműkö­dési megállapodás megkötését vagy alkalmazását, vagy annak érvénytelenítését idézi elő, előzetes konzultáció­ra van szükség az érintett többi állam megfelelő felsőbb hatóságaival.

 

5. Cikk

Vita esetében az illetékes bíróságot az alkalmazandó jog határozza meg. A határmenti együttműködési szer­ződések azonban választottbíróságról szóló rendelkezé­seket is tartalmazhatnak.

Az ilyen rendelkezések ellenére a felhasználók és harmadik személyek a hatályos jogszabályokban meg­határozott jogorvoslati lehetőséggel élhetnek annak az államnak a helyi hatóságaival szemben, amelyhez tar­toznak, és az adott hatóságokon múlik, hogy a mulasztó szerződő társsal szemben jogorvoslattal élnek-e.

A felettes hatóságok hatáskörükben minden intézke­dést megtesznek a bírósági döntések azonnali végrehaj­tása érdekében, tekintet nélkül a döntést meghozó bíró­ság hovatartozására.

6. Cikk

A jelen megállapodás alapján megkötött szerződések a visszavonásig maradnak hatályban. A szerződések azonban olyan rendelkezést is tartalmazhatnak, amely a Feleket a jelen megállapodáshoz történt csatlakozás visszavonása esetén felmondására jogosítja fel, ötéves felmondási idővel. Az állami Feleknek jogában áll e rendelkezés alkalmazásának végrehajtása.

 

1.5. A helyi hatóságok közötti határmenti együttműködés szerveiről szóló államközi mintamegállapodás

 

Bevezető megjegyzés: A jelen megállapodás megköt­hető vagy önmagában, vagy pedig egy vagy több állam­közi mintamegállapodással együtt (1.1-1.5. szövege).

1. Cikk

Azokra a célokra, amelyekre nézve a belső jog egyesü­let vagy konzorcium létesítését engedélyezi, a helyi hatóságok és más közjogi testületek részt vehetnek helyi hatóságoknak a másik Fél területén létrehozott egyesü­leteiben vagy konzorciumaiban az utóbbi Fél belső jogá­nak megfelelően.

2. Cikk

A tagok jogkörének határain belül az 1. Cikkben hi­vatkozott egyesületek vagy konzorciumok az egyes érin­tett Felek területén jogosultak az alapszabályukban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytatni.

Ennek során rájuk az adott állam által megállapított szabályok vonatkoznak, hacsak az adott állam azok alól mentességet nem biztosít. Ennek során rájuk az adott állam által megállapított szabályok vonatkoznak, hacsak az adott állam azok alól mentességet nem biztosít.      .

3. Cikk

1. Az egyesület vagy konzorcium alapító okiratához, a társasági szerződésekhez vagy azok módosításá­hoz meg kell szerezni az összes részt vevő helyi hatóság felettes hatóságainak jóváhagyását. Ugyan­ez vonatkozik a már működő egyesülethez vagy konzorciumhoz való csatlakozásra is.

2 Az érintett lakosságot értesíteni kell ezekről az ok­iratokról és azok jóváhagyásáról az egyes országok rendes közzétételi megoldásainak megfelelően. Ugyanez vonatkozik a hivatalos főirodákkal kap­csolatos változásokra és az egyesület vagy konzor­cium nevében eljárni jogosult személyekkel és jog­körük korlátozásával kapcsolatos döntésekre.

3. A fenti okiratokat az azokban az államokban hasz­nálatos hivatalos nyelveken állítják össze, ahol azok hatályba lépnek. A szöveg minden egyes ilyen változata hivatalosnak tekintendő.

4. Cikk

1. A társasági szerződés határozza meg az egyesület vagy a konzorcium jogviszonyára irányadó szabá­lyokat. Tartalmazzák a vonatkozó jogszabályok ál­tal előírtakat az 1. Cikknek megfelelően. A társasági szerződések minden esetben megnevezik tagjaikat, elnevezésüket és székhelyüket. Meghatározzák az egyesület vagy a konzorcium célját, és adott eset­ben a beiktatási feladatokat és azok helyszíneit. Megállapítják a vezető és az ügyviteli testületek kinevezésének módját, a tagok kötelezettségeinek mértékét és a közös kiadásokhoz való hozzájárulá­saikat. A vezető testületekben részt vesz az egyes tagországok helyi hatóságainak legalább egy kép­viselője. A társasági szerződés meghatározza a köz­gyűlés összetételét és tanácskozási módját, az ülé­sekről felvett jegyzőkönyvek formáját, a feloszlatás vagy felszámolás módját, valamint a költségveté­sekre és az elszámolásokra irányadó szabályokat.

2 A társasági szerződés olyan rendelkezést is tartal­maz, amelynek alapján a tagok kiléphetnek az egyesületből a társasági szerződésben rögzített fel­mondási értesítéssel, az egyesület irányában való tartozások rendezése után és az egyesület számára a szakértők által felbecsült díjak kifizetésekor az érintett tagok nevében az egyesület által eszközölt befektetés vagy az egyesületnél felmerült kiadások tekintetében. Meghatározzák azokat a szabályokat is, amelyek a vállalt kötelezettségüket elmulasztó tagok felmentése vagy kizárása esetén irányadóak.

 

5. Cikk

A Felek vállalják, hogy területükön az egyesület vagy a konzorcium számára biztosítják a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket az állami politika és a közbiz­tonság követelményeitől függően.

 

6. Cikk

Ha a belső jog értelmében az egyesület vagy konzorci­um egy állam területén nem tud bizonyos, az adott tagállam helyi hatósága javát szolgáló feladatai ellátásá­hoz szükséges jogköröket, jogokat gyakorolni vagy elő­nyökkel élni, akkor ez utóbbinak jogában áll és köteles­sége, hogy az egyesület vagy konzorcium javára és nevé­ben eljárjon e jogkörök, jogok vagy előnyök gyakorlása vagy biztosítása céljából.

7. Cikk

1. Az egyesület vagy a konzorcium feletti felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört a belső jognak megfelelő­en annak az államnak a felelős hatósága gyakorolja, ahol a székhely-iroda található. Ez a hatóság a többi állam helyi hatóságainak érdekeit is köteles biztosí­tani.

2. A többi államok felelős hatóságai jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak az egyesület vagy kon­zorcium tevékenységéről és döntéseiről, valamint a felügyelet vagy az ellenőrzés gyakorlása során ho­zott intézkedésekről. Kérésre átadják nekik az elfo­gadott szövegeket és az egyesület vagy a konzorci­um testületi üléseiről készített jegyzőkönyveket, az éves elszámolásokat és az esetleges költségvetés ter­vezeteket, amennyiben a belső jog előírja ezek köz­lését a felügyeletet vagy az ellenőrzést ellátó szer­vek számára. Közvetlenül tárgyalhatnak az egyesü­leti vagy konzorciumi testületekkel és a felügyeleti vagy ellenőrző hatóságokkal, átadhatják részükre tapasztalataikat, vagy kérhetik, hogy közvetlenül tanácskozzanak velük meghatározott esetekben és meghatározott kérdésekről.

3. A többi állam felelős hatóságainak jogában áll az is, hogy értesítsék az egyesületet vagy konzorciumot arról, hogy ellenzik a hatáskörükbe tartozó hatósá­gok számára az egyesületben vagy a konzorciumban való további részvételt. Az ilyen, kellően indokolt értesítés kizárási alapnak tekintendő, és azt ilyen­ként bele kell foglalni a társasági szerződésbe. A jelen Cikk 1. és 2. bekezdéseiben hivatkozott hatósá­gok arra is jogosultak, hogy képviselőt delegáljanak az egyesület vagy a konzorcium vezető testületeibe; ennek a képviselőnek jogában áll, hogy részt vegyen valamennyi testületi ülésen, és hogy megkapja azok napirendjét és jegyzőkönyvét.

8. Cikk

A társasági szerződésnek megfelelően az egyesület vagy a konzorcium a beszállításokat vagy szolgáltatáso­kat a tagok területén az egyesület vagy a konzorcium felelősségére nyújtja, ezáltal a tagok teljes mértékben mentesülnek az azokkal kapcsolatos kötelezettségek alól. Az egyesület vagy a konzorcium felelős a felhaszná­lókkal és a harmadik személyekkel szemben is. Ez utób­biakat azonban az azon helyi hatóságok tekintetében, amelyek javára és nevében a beszállításokat vagy szol­gáltatásokat nyújtják, továbbra is olyan kereseti és jogor­voslati jogok illetik meg, mintha maguk a hatóságok lennének kötelesek a kérdéses beszállítások vagy szol­gáltatások nyújtására. Azok a hatóságok, amelyekkel szemben pert vagy jogorvoslatot kezdeményeztek, pert indíthatnak az egyesülettel szemben.

9. Cikk

1. Ha az egyeztetés sikertelennek bizonyul, az egye­sület és a tagok vagy a több tag közötti, a működés­sel kapcsolatos vitát azon állam közigazgatási szer­ve és bírósága elé terjesztik, ahol az egyesület vagy a konzorcium székhelye található.

2. Az 1. bekezdésben hivatkozottakon kívül minden vitát az állami Felek területén alkalmazandó rendes szabályok szerinti közigazgatási szervek és bírósá­gok elé terjesztik, hacsak az érdekelt Felek úgy nem döntenek, hogy az ilyen vitát az általuk kijelölt választottbíró elé terjesztik.

3. Az állami Felek megteszik a szükséges intézkedése­ket annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a fenti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatok és ítéletek végrehajtását.

10. Cikk

A jelen megállapodásnak megfelelően létrehozott egyesületek és konzorciumok a jelen megállapodás megszűnése után is fennmaradnak, kivéve a 7. Cikk 3. bekezdésében szabályozott esetet.

 

2. A helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti együttműködésre vonatkozó keretmegállapodások, szabályzatok és szerződések

 

Bevezető megjegyzés: A helyi hatóságoknak szánt keretmegállapodások, szerződések és szabályzatok.

Az államokhoz hasonlóan a helyi hatóságok számára is fel lehetne kínálni a megállapodások és szerződések választékát.

Valójában ilyen választék már létezik szá­mos országban, mint ahogyan azt a már összegyűjtött, megkötött megállapodásokra vonatkozó dokumentáció figyelemre méltó terjedelme mutatja.

A javasolt rendszer hat keretmegállapodást, szerző­dést és szabályzatot ölel fel, amely megfelel a különféle szintű és szabályozású helyi határmenti együttműködésnek. A belső jogi szabályozás rendelkezéseitől függően azok vagy azonnal hatályba lépnek, vagy azt a vonat­kozó államközi megállapodás megkötésétől teszik füg­gővé.

Általában véve az államközi megállapodások megkö­tése még akkor is, ha nem tűnik abszolút értelemben alapvetőnek, segítséget jelenthet azoknak a feltételek­nek a tisztázásában, amelyek szerint a helyi hatóságok alkalmazhatják ezeket a megállapodásokat. Mindeneset­re úgy tűnik, hogya 2.6. szám alatti megállapodás (határmenti együttműködési szervek) előfeltétele egy államközi megállapodás megkötése lenne.

A helyi hatóságoknak szánt keretszerződés e rendsze­re megfelel az államközi modellmegállapodások-nak. Minden egyes keretszerződés bevezetőjében utalás tör­ténik az államközi megállapodásokra.

Ezt követően lehetséges a helyi szintű megállapodá­sok és helyi szinten felállított szervek beillesztése a regionális vagy nemzeti szinten felállítandó államközi konzultációk rendszerébe. Például a helyi konzultatívbizottságokat (2.1. szám) be lehetne illeszteni a bizottsá­gok és az együttműködő Felek rendszerébe, melyet a határmenti regionális konzultációra vonatkozó (1.2. szám) államközi mintamegállapodásban rögzítenek.

Emellett a fenti modellek összeállítása szükségszerű­en leegyszerűsített, mivel nincs lehetőség átfogóan átte­kinteni az egyes esetek valamennyi problémáját. A tervezetek értékes útmutatók, de módosíthatók az azokat alkalmazó helyi hatóságok részéről felmerülő igényeknek megfelelően.

Ugyanígy a helyi hatóságoknak meg kell határozni­uk, hogy milyen eszközökkel ösztönözhetik az állam­polgárok részvételét a határmenti tanácskozásokon, a társadalmi-kulturális területen. Az ilyen részvétel bizo­nyára legyőzné azokat a pszichológiai akadályokat, amelyek néha komolyan gátolják a határmenti együtt­működést. A közérdekű támogatást élvező tanácskozás szintén szilárd alapokra épülne. A közvélemény részvé­telét ösztönző utak egyike lenne egy társaság igénybevé­tele. Így a tervezetek egyike (2.3.) a magánjogi társaság megalakítására vonatkozik.

 

2.1. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti Konzultatív Bizottság létrehozására

 

Bevezető megjegyzés: Rendes körülmények között egy ilyen Bizottság létrehozása államközi megállapodás nélkül is lehetséges. Számos példája van ennek a lehető­ségnek. Ha azonban jogi vagy egyéb bizonytalanságok állnak fenn, államközi megállapodás biztosítaná azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen konzultáció igénybe vehető lenne (lásd az 1.3. keretmegállapodást).

 

A Bizottság célja és székhelye

1. §

A helyi hatóságok, a jelen megállapodásban résztvevő felek vállalják, hogy az alábbi területeken összehangol­ják erőfeszítéseiket, hatáskörükön belül rögzítve a fele­lősség területe(i)t. E célból ezennel Konzultatív Bizottsá­got hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság), melynek székhelye:........................................................

A Bizottság feladata az információcsere, az összehan­golás és az egyeztetés biztosítása a tagok között az előző bekezdésben megnevezett területeken. A taghatóságok vállalják, hogy ellátják a Bizottságot minden, a feladata gyakorlásához szükséges ismerettel, és hogy a Bizottság útján tanácskoznak egymással a fent megnevezett terü­leteket érintő döntések vagy intézkedések meghozatalát megelőzően.

 

Tagság          

2. §

Minden, a Bizottságban résztvevő helyi hatóságot az általa kinevezett, .................................tagból álló kül­döttség képviseli. Mindegyik küldöttséghez kapcsolód­hatnak – a Bizottság beleegyezésével – társadalmi-gaz­dasági független szervezetek képviselői és szakértői (ez az alternatíva kizárja a helyi hatóságokon kívüli más szervezeteket a tagságból, amely megkülönbözteti a je­len szervezetet a magánjogi társaságoktól, amelyekkel a 2.3. pont foglalkozik).

Lehetséges variáns: Az egyes küldöttségekben a tagok száma változó lehet. A tagság nyitott a jelen megállapo­dást aláíró helyi és regionális hatóságok, társadalmi­gazdasági csoportok és magánszemélyek számára. A Bi­zottság dönt az új tagok felvételéről. Minden egyes küldöttséghez kapcsolódhatnak – a Bizottság beleegye­zésével – független szervezetek képviselői és szakértők.

Hatáskör

3. §

A Bizottság minden, az 1. §-ban megnevezett kérdést megvitathat. Minden olyan kérdést, amelyre nézve tel­jes egyetértés jött létre, és minden olyan ajánlást, ame­lyet a Bizottság az illetékes hatóságok vagy csoportok felé tenni kíván, jegyzőkönyvben rögzítik. A Bizottságot a hatáskörébe tartozó ügyekben felha­talmazzák bizottsági tanulmányok elkészítésére és vizs­gálatok végzésére.

4.§

A Bizottság tagjai megállapodhatnak abban, hogy megbízzák a Bizottságot meghatározott gyakorlati fel­adatok elvégzésével. A Bizottság bármely egyéb felada­tot is elláthat, amellyel más hatóságok megbízzák.

 

Működés

5. §

A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.

6. §

A Bizottságot – fő szabályként – évente kétszer, vagy a tagok egyharmadának kérésére, meghatározott napiren­di javaslattal hívják össze.

Az ülésre szóló meghívót a napirendi javaslattal együtt legalább 15 nappal korábban küldik el annak érdekében, hogy a tanácskozásra minden egyes képvi­selt intézmény fel tudjon készülni.

7. §.

A Bizottság a tagjai köréből állandó vezetőséget vá­laszt, és meghatározza ennek összetételét, hatáskörét

Az elnöki teendők ellátása az ügyrend szabályai sze­rint történik, ilyen rendelkezés hiányában a jelenlévő legidősebb tag tölti be ezt a funkciót.

 

Külső személyekkel és felettes hatóságokkal való kapcsolatok

8. §

Külső személyekkel való kapcsolatait tekintve a Bi­zottságot az elnök képviseli, kivéve, ha az ügyrend erre nézve másképpen rendelkezik. Azon felettes hatóságok, amelyekhez a Bizottság tagjai tartoznak, a Bizottság mű­ködéséről - kérésükre - tájékoztatást kaphatnak, vala­mint jogukban áll az ülésekre megfigyelőt küldeni.

Titkársági feladatok és ezek költségei

9. §

A titkársági feladatokat az egyik tagintézmény bizto­sítja (évenkénti váltásban, vagy anélkül).

Minden egyes hatóság hozzájárul a titkársági felada­tok költségeihez a következők szerint: ................

A tájékoztatókat és egyéb iratokat rendes körülmé­nyek között a küldő ország nyelvén továbbítják.

Csatlakozás és kilépés

10.§

A Bizottság tagsága nyitott minden olyan további helyi és regionális hatóság számára, amelyek a jelen megállapodáshoz csatlakozni kívánnak. Az új tagok fel­vételéről a Bizottság dönt.

 

11.§

Bármelyik tag kiléphet a Bizottságból, értesítve e tényről az elnököt. Egy tagnak a Bizottságból történő kilépése nem befolyásolja annak működését, hacsak a Bizottság másképpen nem dönt.

12.§

A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.

 

2.2. Keretmegállapodás a határmenti helyi közügyek vitelében való együttműködésről

Bevezető megjegyzés: Ilyen típusú, határmenti együttműködési megállapodás már több államban lehet­séges. Ahol nem ez a helyzet, ott meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen megálla­podás alkalmazható egy államközi megállapodás kere­tén belül (lásd az 1.3. mintamegállapodást).

 

A megállapodás célja

1. §

Az 1. § határozza meg a megállapodás célját (pl. a határmenti térség harmonikus fejlesztése) és az együtt­működés területeit.

A megállapodás területi hatálya

2. §

A 2. § határozza meg a megállapodás által érintett településeket a határ egyik oldalán, illetőleg vala­mennyi oldalán.

 

Kötelezettségvállalás          

3.§

A 3. §-ban határozzák meg a megállapodás célkitűzé­sei megvalósításához szükséges eszközöket (1. §). A meg­állapodás lényeges célkitűzéseiként az alábbi kötelezett­ségvállalásokat lehet megállapítani:

·      a Felek vállalják, hogy betartják az előzetes egyezte­tési eljárást, mielőtt döntést hoznak valamennyi hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó kérdés­ben;

·      a Felek vállalják, hogy illetékességi területük és hatáskörük keretein belül minden olyan intézke­dést meghoznak, amely a megállapodás célkitűzé­seinek eléréséhez szükséges;

·      a Felek vállalják, hogy semmi olyat nem tesznek, ami a jelen megállapodás célkitűzéseit hátrányo­san befolyásolná.

 

Koordináció

4.§

A 4. § határozza meg – az egyes megállapodások konkrét körülményeivel és következményeivel össz­hangban – a koordinációt szolgáló eljárást:

·      vagy a 2.1. keretmegállapodás tervezetében hivat­kozott általános célú Bizottságot jelölik ki a koordi­náció ellátására;

·      vagy a jelen megállapodás céljait szolgáló külön konzultatív csoport létesítéséről intézkednek;

·      vagy egyszerűen az érintett hatóságok közötti köz­vetlen kétoldalú szerződések útján határozzák meg azt.

Egyeztetés    

5. §

A Csoport minden tagja (mindegyik fél, ha nincs csoport) felhívhatja a Csoport (a másik fél, ha nincs csoport) figyelmét olyan esetre, amely során véleménye szerint a megállapodást nem tartották be:

·      nem volt előzetes konzultáció;

·      a megtett intézkedések nem felelnek meg a megállapodásnak, vagy

·      nem került sor a megállapodás céljai eléréséhez szükséges intézkedések megtételére.

Ha a Felek nem tudnak megállapodni, a vitát az Egyeztető Testülethez utalják, amely a vállalt kötelezett­ségek teljesítésének biztosítására kapott felhatalmazást.

 

Ellenőrző Testület

6. §

A Felek megállapodhatnak egy külön Ellenőrző Tes­tület felállításában, amely biztosítja a vállalt kötelezett­ségek teljesítését. Ez a testület az egyes Felek által kije­lölt, egyenlő számú szakértőből, valamint egy semleges szakértőből áll, akinek kijelöléséről vagy kijelölésének módjáról előzetesen rendelkezni kell.

Az Ellenőrző Testület véleményt nyilvánít a megálla­podás fenntartásáról, s véleményét nyilvánosságra hoz­hatja.

7. §

A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás aláírásáról, és annak szövegét a ren­delkezésére bocsátják.

 

2.3. Keretmegállapodás a határmenti együttműködést szolgáló magánjogi szervezetek létrehozásáról

 

Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy az egyik állam helyi hatósága csatlakozhat egy másik állam pol­gári jogi társaságához ugyanazon szabályok és feltételek szerint, mint amelyek a helyi hatóság államában a ma­gánjogi/polgári jogi társasági tagságra vonatkoznak. Ha jelenleg nem ez a helyzet, akkor ezt a lehetőséget kifeje­zetten biztosítani kell államközi megállapodás révén a két érintett állam között (lásd az 1.3. és az 1.4. államközi mintamegállapodásokat).

A polgári jogi társaságok rendes körülmények között azon ország belső joga szerint működnek, ahol szék­helyük van. Az alábbi lista felsorolja azokat a rendelke­zéseket, amelyeket törvényi rendelkezés hiányában a társaság alapító okiratába kell belefoglalni. A Konzulta­tív Bizottságra vonatkozó rendelkezések (lásd a 2.1. keretmegállapodást) szintén alkalmazhatók mutatis mutandis az ilyen típusú társaságokra.

 

1)   A társaság alapító okiratában rögzíteni kell:

2)   (a társaság) alapító tagjait és az új tagok felvéte­lének feltételeit;

3)   nevét, székhelyét és jogi formáját (a vonatkozó belső jogszabályra való hivatkozással);

4)   célkitűzéseit, azok elérésének módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;

5)   testületeit, különösen közgyűlésének hatáskörét és működésének módját (képviselet és szavazás);

6)   az ügyvezető igazgatók vagy a vezető tisztségvise­lők kinevezését, és azok hatáskörét;

7)   a tagok felelősségének mértékét harmadik sze­méllyel szemben;

8)   az alapító okirat módosításának és a szervezet fel­oszlatásának a feltételeit

9)   a felek kötelezettségvállalását arra nézve, hogy tájé­koztatják az Európa Tanács Főtitkárát a határmenti szervezet létrehozásáról, és hogy az alapító okirat szövegét a rendelkezésére bocsátják.

 

     2.4. Keretszerzõdés a határmenti helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról (magánjogi típusú megállapodás)

 

Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy a helyi ha­tóságoknak jogában áll ilyen szerződést kötni más orszá­gok helyi hatóságaival. Ahol ez nem áll fenn, a lehetősé­get kifejezetten biztosítani kell egy államközi megálla­podás keretében (lásd az 1.4. mintamegállapo-dást).

Ez olyan típusú szerződés, amelyet a helyi hatóságok felhasználhatnak értékesítésre, lízingre, munkaszerző­désekre, áruk vagy szolgáltatások szállítására, üzemelte­tési koncessziók nyújtására, stb. A „magánjogi” szerző­dések helyi hatóságok által történő igénybevételét a belső jog és a joggyakorlat különböző mértékben teszi lehetővé, ezért nehéz meghúzni a határt a „közjogi” és a „magánjogi” szerződések között. Mindazonáltal, az egyes országokban uralkodó értelmezés szerint feltéte­lezhető, hogy az ilyen típusú szerződés ott vehető igény­be, ahol a megállapodás kereskedelmi vagy gazdasági típusú tevékenységre vonatkozik, amelyre egy magán­személy vagy testület úgyszintén szerződhetne. Olyan tevékenységek esetében, amelyek a helyi hatóságok in­tézkedését foglalják magukban, a közhatóságoknak fenntartott tevékenység köréből a „közjogi” keretszerző­désben (lásd a 2.5. pontot) rögzített kiegészítő rendelke­zéseket szem előtt kell tartani az alábbi kikötések mellett:

Felek

Az 1. § nevezi meg a Feleket (és azt, hogy a megállapo­dás nyitott-e más helyi hatóságok számára).

A 2. § határozza meg a szerződés általános tartalmát, így különösen a kedvezményezetteket és a feltételeket. Adott esetben meghatározhatják a szükséges fenntartá­sokat például a felettes hatóságok engedélyezése tekin­tetében, ha ez érinti a szerződés alkalmazhatóságát.

A szerződés tárgya

A 3. § határozza meg a szerződés tárgyát az alábbiakra hivatkozással:

·      a sajátos ügyek;

·      a földrajzi területek;

·      a korporatív testületek (helyhatóságok, helyi hatás­kört is gyakorló országos testületek, stb.);

·      a sajátos jogi formák.

A 4. § határozza meg a szerződés időtartamát, a meg­hosszabbítás feltételeit és a teljesítés idejét.

 

Jogi és pénzügyi rendelkezések

Az 5. § jelzi a szerződés aláírásának és teljesítésének helyét és rögzíti az alkalmazandó jogágat és az alkalma­zandó jogszabályt (nemzetközi magánjog).

A 6. § foglalkozik a pénzügyi kérdésekkel, pl. a pénz­nem meghatározásával, amelyben a fizetés teljesítendő, és az ármegállapítás módjával a hosszú távú szolgáltatá­sok esetében, valamint a biztosítással.

Választottbíróság

A 7. § rögzíti - adott esetben - az egyeztetési eljárás és a választottbírósági eljárás ügyrendjét.

Választottbíróság esetén annak összetétele az alábbiak szerint alakul:

·      az ellentétes értékű Felek mindegyike (variáns: azon közigazgatási bíróságok elnökei, amelyek ille­tékesek a Felek mindegyike vonatkozásában) kije­löl egy választottbírósági tagot és a Felek együtte­sen kijelölnek egy vagy két független tagot úgy, hogy a tagok száma páratlan legyen;

·      ha a választottbíróság tagjainak száma páros, szava­zategyenlőség esetén a független tag szavazata lesz a döntő.

 

A szerződés módosítása és megszűnése

A 8. § részletezi azokat a szabályokat, amelyek a szer­ződés módosítása vagy megszűnése esetén alkalmazan­dók.

9. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Főtitkárát a jelen megállapodás megkötéséről, és rendelkezésére bocsátják ennek szövegét.

 

2.5. Keretszerződés a határmenti helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti szállításokról vagy szolgáltatásokról (közjogi típusú)

Bevezető megjegyzés: Az ilyen típusú szerződés annyiban hasonlít a 2.4. pontban említett („magán-jogi”) szerződésekhez, amennyiben ez is sajátos célokra vonat­kozik.

Ez a szerződéstípus részletesebben foglalkozik a köz­szolgáltatásokra vagy közszolgáltatókra vonatkozó kon­cessziókkal, szerződésekkel (vagy olyan szolgáltatások­kal vagy tevékenységekkel, amelyek „közszolgál-tatás­nak vagy közszolgáltatóknak” tekintendők az egyik érintett ország részéről), vagy az egyik hatóság részéről a határ túloldalán lévő másik számára nyújtandó anyagi hozzájárulás feltételeivel.[5]

Az ilyen közkoncessziók sajátos kockázatokkal és kö­telezettségekkel járnak a biztosított közszolgáltatások tekintetében, amelyek a „magánjogi” keretszerződésben feltüntetetteken túlmenően további kikötések rögzítését is megkívánják a szerződésben.

Az ilyen típusú „határmenti” szerződések nem min­den országban megengedettek. Ennek következtében az ilyen szerződéskötést és annak feltételeit gyakran rögzí­teni kell előbb egy államközi megállapodásban (lásd az 1.4. mintamegállapodást).

Egy ilyen szerződéskötés, amely elég egyszerű ahhoz, hogy létrehozására és végrehajtására sor kerüljön, bizo­nyos esetekben életre hívhatja a „Helyi Hatóságok Határmenti Közös Szervezetét” (lásd 2.6.), amely egyéb jogi problémákat vet fel.

 

Szerződési feltételek

Ahol a szerződés magában foglalja köztulajdon, köz­szolgáltatás vagy egyéb ellátás létesítését vagy kezelését, amely legalább az egyik országban helyi hatósághoz tartozik, az érintett ország jogszabályai szerint meg kell határozni a szerződéses garanciákat.

A szerződés - ahol szükséges - tartalmazza az alábbi sajátos feltételeket is:

1)   A szóban forgó létesítmény vagy szolgáltatás létesí­tését, vagy működését szabályozó rendelkezéseket (pl. menetrend díjak, használati feltételek, stb.);

2)   a létesítmény vagy szolgáltatás felállítását szabályo­zó sajátos feltételeket (pl. a szükséges engedélyek, eljárás, stb.);

3)   a létesítmény vagy szolgáltatás szerződéses felté­teleit;

4)   a szerződés közérdekből és pénzügyi szempontok­ból történő módosításának eljárását;

5)   a létesítmény vagy szolgáltatás fogyasztói és az üzemeltető közötti kapcsolatokat (pl. hozzájárulási feltételek, díjak, stb.);

6)   a szerződéstől való elállást, annak felmondását vagy megszűnését.

E sajátos követelményeken túl a "magánjogi" keret­szerződésben (2.4.) rögzített feltételek is alkalmazandók.

 

2.6. Keretmegállapodás a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti együttműködési szervezetek létrehozásáról

 

Bevezető megjegyzés: Feltételezzük, hogy számos he­lyi hatóság közösen létrehozhat jogszabályokban meg­határozott szervezeteket valamilyen közhasznú szolgál­tatás vagy létesítmény biztosítására és működtetésére.

Egy ilyen társaság/közös szervezet megalakítása és működése főleg azoktól az alkalmazandó jogszabályok­tól és a megelőző államközi megállapodásoktól függ, melyek erre az együttműködési formára felhatalmazást tartalmaznak (lásd az 1.5. mintamegállapodást).

Az alábbiakban listát közlünk azokról a rendelkezé­sekről, amelyeket az alapító okiratnak tartalmaznia kell, amennyiben azokat a vonatkozó jogszabályok nem fog­lalják magukban. A társaság alapító okiratának – inter alia – részletezni kell:

1)   a társaság alapító tagjainak nevét és azokat a feltéte­leket, amelyek mellett új tagok csatlakozhatnak;

2)   a társaság nevét, székhelyét, fennállási idejét és jogi státusát (utalással arra a jogszabályra, amely a jogi státussal felruházza);

3)   a társaság tevékenységi körét, annak gyakorlási módját és a társaság rendelkezésére álló forrásokat;

4)   azt a módot, ahogyan a bejegyzett tőke képzése történik;

5)   a tagok felelősségének mértékét és korlátait;

6)   a társaság vezetőinek vagy igazgatóinak kinevezési (kijelölési) és felmentési eljárását, valamint jogkö­rüket;

7)   a társaság kapcsolatát tagjaival, harmadik személlyel, felsőbb hatóságokkal, különösen a költségvetéssel, a mérleggel és az elszámolással kapcsolatos tájékoztatást illetően;

8)   a pénzügyi és műszaki ellenőrzést ellátó személyek felelősségét és az ilyen ellenőrzésekből eredő jelen­téseket;

9)   a társasági alapító okirat módosításának és a társa­ság feloszlatásának a feltételeit;

10) a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket;

112) nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.

 

Kiegészítő jegyzőkönyv

a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló európai keretegyezményhez

Strasbourg,1995. november 9.

Az Európa Tanács azon tagállamai, amelyek aláírják jelen Jegyzőkönyvet a területi önkormányzatok és köz­igazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló európai Keretegyezményhez (a továbbiakban: Keret­egyezmény), megerősítve a határmenti területek önkor­mányzati vagy közigazgatási szervei közötti határmenti együttműködés jelentőségét;

abból az elhatározásból kiindulva, hogy további lépé­seket tegyenek a területi önkormányzatok vagy közigaz­gatási szervek határmenti együttműködésének biztosítá­sa érdekében;

megkönnyíteni és fejleszteni kívánván a határok kö­zelében lévő területek önkormányzati vagy közigazgatá­si szervei közötti határmenti együttműködést;

elismervén annak szükségességét, hogy a Keretegyez­ményt a tényleges európai viszonyokhoz igazítsák; tekintetbe véve, hogyahatármenti területek önkor­mányzatainak vagy közigazgatási szervei együttműkö­désének megerősítése érdekében célszerű kiegészíteni a Keretegyezményt;

szem előtt tartva a Helyi Önkormányzatok Európai Kartáját;

emlékeztetvén az európai határmenti együttműkö­désről szóló Nyilatkozatra, melyet a Miniszteri Bizottság fogadott el az Európa Tanács 40. évfordulója alkalmából és amely, egyebek mellett, a határmenti projektek fej­lesztését gátló mindennemű akadály – legyen az akár adminisztratív, jogi, politikai vagy pszichológiai termé­szetű – leküzdése érdekében folyamatos erőfeszítésekre szólít fel;

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

1. Minden Szerződő Fél elismeri és tiszteletben tartja a joghatósága alá tartozó és a Keretegyezmény 1. és 2. Cikkeiben említett területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek azon jogát, hogy más államok azonos szintű felelősséggel bíró önkor­mányzataival vagy közigazgatási szerveivel, az alapszabályaikban lefektetett eljárásokkal, vala­mint a belső jogukkal összhangban határmenti együttműködési megállapodásokat kössenek, amennyiben ezen megállapodások tiszteletben tartják a Fél nemzetközi kötelezettségeit.

2. A határmenti együttműködési megállapodás csak az azt aláíró területi önkormányzatokra vagy köz­igazgatási szervekre ró kötelezettségeket.

2. Cikk

A határmenti együttműködési megállapodás kerete-in belül közösen meghozott döntéseket a területi önkor­mányzatok vagy közigazgatási szervek a nemzeti jog­rendszerükön belül hajtják végre, a belső jogukkal össz­hangban. Az ily módon végrehajtott döntések jogi ereje és hatálya megegyezik az ezen önkormányzatok vagy közigazgatási szervek által a hazai jogrendszerükön be­lül foganatosított intézkedésekével.

3. Cikk

A területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek által kötött határmenti együttműködési megállapodások rendelkezhetnek határmenti együttműködési testület lét­rehozásáról, amely jogi személyiséggel rendelkezhet vagy nem rendelkezhet. A megállapodás határozza meg, hogy a testület, figyelembe véve a ráruházott felelőssége­ket és a belső jog rendelkezéseit, közjogi vagy magánjogi személyiségnek tekintendő azon nemzeti jogrendszer szerint, amelyhez a megállapodást aláíró területi önkor­mányzatok vagy közigazgatási szervek tartoznak.

4. Cikk

1. Amennyiben a határmenti együttműködési testület jogi személyiséggel bír, ezen személyiséget azon Szerződő Fél jogrendje határozza meg, amelynek területén a testület székhelye található. A testület jogi személyiségét a többi Szerződő Felek, amelyek­nek területi önkormányzatai vagy közigazgatási szervei a határmenti megállapodást aláírták, belső joguk szerint ismerik el.

2. A határmenti együttműködési testület és területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek által ráruházott kötelességeket a céljaival összhangban és a rá vonatkozó belső jog által meghatározott módon köteles teljesíteni. Ennek megfelelően:

a) a határmenti együttműködési testület intézkedé­seit annak alapszabálya, valamint a székhelye szerinti állam belső joga vezérli;

b) ugyanakkor a határmenti együttműködési testü­letnek nem áll jogában olyan intézkedéseket hozni, amelyek általános hatályúak vagy ame­lyek egyéni jogokat és szabadságokat érintenek;

c) a határmenti együttműködési testületet a terüle­ti önkormányzatok vagy közigazgatási szervek költségvetéseiből finanszírozzák. Nem áll jogá­ban fiskális természetű közterheket kivetni. A területi önkormányzatoknak vagy közigazgatási szerveknek, felhasználóknak vagy harmadik fe­leknek nyújtott szolgáltatásaiért szükség esetén jövedelmet kaphat;

d) a határmenti együttműködési testület éves elő­irányzott költségvetéssel működik és elszámolá­si mérleget köteles készíteni, amelyet a megálla­podásban részes területi önkormányzatoktól vagy közigazgatási szervektől független könyv­vizsgálók hagynak jóvá.

5. Cikk

1. Amennyiben belső joguk erre lehetőséget ad, a Szerződő Felek dönthetnek a határmenti együtt­működési testület közjogi személyiségként való működéséről, és minden Szerződő Fél jogrendsze­re vonatkozásában a testület által hozott intézkedé­sek olyan törvényes hatállyal és érvénnyel bírnak, mintha azokat a megállapodásban részes területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek hoz­ták volna meg.

2 Ugyanakkor a megállapodás kikötheti, hogy a meg­állapodást aláíró területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek kötelessége az ilyen intézke­dések foganatosítása, különösképpen, ha ezek egyéni jogokat, szabadságokat vagy érdekeket érinthetnek. Ezen kívül minden Szerződő Fél ki­kötheti, hogy általános felelősséget nem lehet határmenti együttműködési testületre ruházni és ezen testületeket nem lehet általánosan alkalma­zandó intézkedések meghozatalára felhatalmazni.

6. Cikk

l. A területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek által a határmenti együttműködési megál­lapodás keretein belül meghozott intézkedések ugyanazon felügyelet alá esnek, mint amelyet az egyes Szerződő Felek törvényei előírnak a megálla­podást megkötő területi önkormányzatok vagy közigazgatási szervek által hozott bármely intézke­dés vonatkozásában.

2. A megállapodás révén felállított határmenti együtt­működési testület által hozott intézkedések azon állam törvényeiben megszabott felügyelet alá es­nek, amelyben a testület székhelye található, figye­lembe véve továbbá a többi állam területi önkor­mányzatainak vagy közigazgatási szerveinek érde­keit is. A határmenti együttműködési testület ele­get tesz azon államok hatóságaitól származó tájé­koztatási felkéréseknek, amelyekben a területi ön­kormányzatok vagy közigazgatási szervek működ­nek. A Szerződő Felek felügyeleti hatóságai kötele­sek a koordináció és tájékoztatás megfelelő módjai­nak kialakítására törekedni.

3. A testület által, az 5. Cikk 1. bekezdése szerint hozott intézkedések felett olyan felügyelet érvé­nyesül, mint amelyet az egyes Szerződő Felek tör­vényei a megállapodást megkötő területi önkor­mányzatok vagy közigazgatási szervek által hozott intézkedések vonatkozásában előírnak.

7. Cikk

A határmenti együttműködési testület tevékenységé­ből származó minden vitás ügyet a belső jog alapján vagy valamely nemzetközi megállapodás értelmében il­letékességgel bíró bíróságok elé kell terjeszteni.

 

8. Cikk

1. Ezen Jegyzőkönyv aláírásakor vagy a megerősítés­ről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésekor minden Szerződő Fél köteles nyilatkozni arról, hogy alkalmazni kívánja-e mind a 4. és 5. Cikk rendelkezéseit, vagy csak ezen cikkek egyikének rendelkezéseit.

2. Ezen nyilatkozatok bármely későbbi időpontban módosíthatók.

 

9. Cikk

Ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseihez fenntartásokat nem lehet fűzni.

 

10. Cikk

1. Jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll a Keretegyez­ményt aláíró államok számára, amelyek az alábbiak valamelyikével fejezhetik ki hozzájárulásukat ah­hoz, hogy az rájuk nézve kötelező érvényű legyen:

a) megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást nem kikötő aláírással;

b) megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást kikötő aláírással, melyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.

2 Az Európa Tanács egyetlen tagállama sem írhatja alá ezen Jegyzőkönyvet megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást nem kikötő aláírással, és nem helyezhet letétbe megerősítő, elfogadási vagy jóvá­hagyási okiratot, amennyiben korábban nem he­lyezte letétbe vagy egyidejűleg nem helyezi letétbe a Keretegyezmény megerősítésére, elfogadására vagy jóváhagyására vonatkozó okiratát.

3. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

11. Cikk

1. Jelen Jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónap leteltekor lép hatályba, amikor az Európa Tanács négy tagállama a Jegyzőkönyv 10. Cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kifejezte hozzájárulását ahhoz, hogy az rájuk nézve kötelező érvényű legyen.

2. Minden állam számára, amely egy későbbi idő­pontban nyilatkozik a Jegyzőkönyvben foglalt kö­telezettségek vállalásáról, a Jegyzőkönyv az aláírás vagy a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésétől számított három hónap leteltével lép hatályba.

12. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv hatályba lépését követően minden olyan állam, amely csatlakozott a Keret­egyezményhez, csatlakozhat a Jegyzőkönyvhöz.

2. A csatlakozást a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezésévei lehet megtenni, amely a letétbehelyezés napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

 

13. Cikk

1. Bármely Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárá­hoz intézett értesítés útján bármikor felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet.

2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhez­vételétől számított hat hónap elteltét követően válik hatályossá.

 

14. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és a jelen Jegyzőkönyvhöz csatlakozott min­den államot:

a)    a jelen Jegyzőkönyv 8. Cikkévei összhangban bár­mely Szerződő Fél által benyújtott nyilatkozatról;

b)   minden aláírásról;

c)    minden megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

d)   a jelen Jegyzőkönyv minden, a 11. és 12. Cikkekkel       összhangban lévő hatályba lépési időpontjáról;

e)    minden egyéb, a jelen Jegyzőkönyvvel összefüggő intézkedésről, értesítésről vagy közlésről.

Minek hiteléül az alulírottak, kellő felhatalmazás bir­tokában, aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

            Készült Strasbourgban, 1995. november 9-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyet­len példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Főtitkára hitelesített másolatot küld az Európa Tanács minden tagállamának és a jelen Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra felkért minden államnak.

 

 Második kiegészítő jegyzőkönyv a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló európai keretegyezményhez

 

Strasbourg, 1998. május 5.

 

BEVEZETŐ

Az Európa Tanácsnak azon tagállamai, amelyek aláír­ják a jelen Második kiegészítő jegyzőkönyvet a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló európai Keretegyezményhez, tekintetbe véve, hogy 1995. november 9-én megkötötték a Keretegyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvét a határmenti együttműködés keretében végrehajtott in­tézkedések jogi hatásaira és a határmenti együttműkö­dési megállapodások által létrehozandó együttműködé­si szervek jogállására vonatkozóan;

tekintetbe véve, hogy feladataik hatékony ellátása érdekében a területi önkormányzatok egyre gyakrabban együttműködnek nemcsak más államok szomszédos ha­tóságaival (határmenti együttműködés), hanem a közös érdekekkel bíró külföldi nem-szomszédos hatóságokkal is (területközi együttműködés), és ezt nemcsak a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködési szervei és szövetségei keretében teszik, hanem kétoldalú szinten is;

szem előtt tartva a tagállamok állam- és kormányfői­nek 1993. évi bécsi nyilatkozatát, amely elismerte az Európa Tanács szerepét a toleráns és virágzó Európa megteremtésében a területi önkormányzatok és közigaz­gatási szervek határmenti együttműködése útján;

figyelembe véve, hogy a területközi együttműködés területén nem létezik a Keretegyezményhez hasonló okmány;

azzal a szándékkal, hogy megteremtsék a területközi együttműködés nemzetközi jogi keretét, az alábbiakban állapodtak meg:

 

1. Cikk

Jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában a „területközi együttműködés” minden olyan összehangolt cselekvést jelent, amelynek célja két vagy több Szerződő Fél terüle­ti önkormányzatai vagy közigazgatási szervei közötti kapcsolatok kiépítése, amelyek nem minősülnek a szom­szédos hatóságok határmenti együttműködési kapcsola­tának, beleértve más államok területi önkormányzatai­val vagy közigazgatási szerveivel együttműködési meg­állapodások kötését.

 

2. Cikk

1. A Szerződő Felek elismerik és tiszteletben tartják a joghatóságuk alá tartozó - és a területi önkormány­zatok és közigazgatási szervek határmenti együtt­működéséről szóló európai Keretegyezmény (a to­vábbiakban: „Keretegyezmény”) 1. és 2. cikkeiben említett - területi önkormányzatok és közigazgatá­si szervek jogát, hogy eszmecserét folytassanak és az azonos feladatkörökben az alapszabályaikban lefektetett eljárásokkal és a belső joggal összhang­ban területközi együttműködési megállapodásokat kössenek, amennyiben ezen megállapodások tisz­teletben tartják a Szerződő Fél nemzetközi kötele­zettségeit.

2. A területközi együttműködési megállapodás csak az azt aláíró területi önkormányzatokra vagy köz­igazgatási szervekre ró kötelezettségeket.

3. Cikk

A jelen Jegyzőkönyvben részes államok értelemszerűen (mutatis mutandis) alkalmazzák a Keretegyezmény rendelkezéseit a területközi együttműködésre.

4. Cikk

A jelen Jegyzőkönyvben részes államok, amelyek ré­szesei a Keretegyezmény Kiegészítő jegyzőköny-vének (a továbbiakban: „Kiegészítő jegyzőkönyv”) is, értelemsze­rűen (mutatis mutandis) alkalmazzák azon Jegyzőkönyv rendelkezéseit a területközi együttműködésre.

5. Cikk

A jelen Jegyzőkönyv szempontjából az „értelem-szerű alkalmazás” azt jelenti, hogy a Keretegyezményben és a Kiegészítő jegyzőkönyvben a „határmenti együttműkö­dés” kifejezés helyett „területközi együttműködés” ér­tendő, valamint hogy a jelen Jegyzőkönyv ellenkező rendelkezése hiányában a Keretegyezmény és a Kiegé­szítő jegyzőkönyv cikkei alkalmazandók.

6. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése­kor a Keretegyezményben és a Kiegészítő jegyző­könyvben részes államok nyilatkozatot tesznek, hogy a jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke alapján alkal­mazni kívánják-e a Kiegészítő jegyzőkönyv mind 4. és 5. Cikkének rendelkezéseit, vagy csak ezen cikkek egyikét.

2 Ezen nyilatkozatok az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozattal bármely későbbi időpont­ban módosíthatók.

 

7. Cikk

A jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseihez fenntartás nem fűzhető.

 

8. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll a Keret­egyezményt aláíró államok számára, amelyek az alábbiak valamelyikével fejezhetik ki hozzájárulá­sukat ahhoz, hogy az rájuk nézve kötelező érvényű legyen:

a)    megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást nem kikötő aláírással;

b)   megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást kikötő aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.     .

2 Az Európa Tanács egyetlen tagállama sem írhatja alá ezen Jegyzőkönyvet megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást nem kikötő aláírással, és nem helyezhet letétbe megerősítő, elfogadási vagy jóvá­hagyási okiratot, amennyiben korábban nem he­lyezte letétbe vagy egyidejűleg nem helyezi letétbe a Keretegyezmény megerősítésére, elfogadására vagy jóváhagyására vonatkozó okiratát.

3. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál helyezik letétbe.

 

9. Cikk

1. A Jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónap leteltekor lép hatályba, amikor az Európa Tanács négy tagállama a Jegyzőkönyv 8. Cikkének megfelelően kifejezte hozzájárulását ahhoz, hogy az rájuk nézve kötelező érvényű legyen.

2 Minden tagállam számára, amely egy későbbi idő­pontban nyilatkozik a Jegyzőkönyvben foglalt kö­telezettségek vállalásáról, a Jegyzőkönyv az aláírás vagy a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezésétől számított három hónap leteltével lép hatályba.

10. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyv hatályba lépését követően minden olyan állam, amely csatlakozott a Keret­egyezményhez, csatlakozhat a Jegyzőkönyvhöz.

2 A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál történő letétbe helyezéséveI történik, amely a letétbehelyezés napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

 

11. Cikk

1. A jelen Jegyzőkönyvet bármely Szerződő Fél bár­mikor felmondhatja az Európa Tanács Főtitkárá­hoz intézett értesítéssel

2. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhez­vételétől számított hat hónap elteltét követően vá­lik hatályossá.

 

12. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és a jelen Jegyzőkönyvhöz csatlakozott álla­mokat:

a)    a jelen Jegyzőkönyv 6. Cikkének megfelelően bár­mely Szerződő Fél által benyújtott nyilatkozatról;

b)   minden aláírásról;

c)    minden megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okirat letétbe helyezéséről;

d)   a jelen Jegyzőkönyv minden, a 9. és 10. Cikk szerint történt hatálybalépési időpontjáról;

e)    minden egyéb, a jelen Jegyzőkönyvvel összefüggő intézkedésről, értesítésről vagy közlésről.

f)     Minek hiteléül alulírottak, kellő felhatalmazás birto­kában, aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Strasbourgban, 1998. május 5-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvű egyetlen eredeti pél­dányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyez­nek letétbe. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másola­tot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának és a jelen Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásra meghívott minden államnak.