Duna–Körös–Maros–Tisza-Eurorégió*(Dokumentum) A Kárpát-mdenece legnagyobb tájegysége a Nagyalföld. Ennek déli részén a Tisza alsó szakaszának tágabb térségében, a Bácska, Bánát és a Békés-csanádi löszhát kibővített környezetében alakult ki egy új regionális együttműködés. A térség részei korábban egymással szoros kapcsolatban álltak, gazdasági-politikai egységet képeztek, amelynek fejlődésére a térszerkezetet megbontó, nemzetközi politikai döntések markáns hatást gyakoroltak. A területet három részre osztotta a magyar-román-jugoszláv határ, ennek következményeként a térségi kapcsolatok vagy megszakadtak, vagy intenzitásuk csökkent. A rendszerváltást követően a térség országaiban - határmenti területeken különösen - megélénkült az érdeklődés a kapcsolatok felélesztése, szélesítése iránt. A DKMT-eurorégiót 4 magyarországi, 4 romániai megye, valamint a Vajdaság reprezentálja. Az együttműködés jegyzőkönyvének aláírására 1997. november 21-én került sor Szegeden. Az együttműködés célja, hogy fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és helyi önkormányzatok közöti kapcsolatokat a gazdaság, az oktatás, a művelődés, a tudomány és a sport területén. A DKMT irányító testülete, az Elnökök Fórumának döntése alapján minden év május utolsó hetében kerül megrendezésre a DKMT Eurorégió Napja Kübekházán, a hármashatárnál. Az Elnökök Fóruma hivatalos lapot indított Euro-Régió címmel, melyben a régióban történő eseményeket, a régiót érintő terveket, fejlesztési lehetőségeket jeleníti meg riportokkal kiegészítve. Hamarosan elkészül a DKMT-eurorégió Stratégiai terve, mely azokat a fejlesztési irányokat és lehetőségeket tartalmazza, mellyel biztosítható az együttműködés tartalmi megalapozása. A DKMT irodája A korábbi Elnökök Fóruma határozata értelmében az Eurorégió központja Szeged lett, itt kerül felállításra a Közösségi Kezdeményezések Irodája, mely a munkaszervezet végpontjaként felel a zökkenőmentes működésért. Az együttműködés tartalmi elemeinek végrehajtásához magához a működtetéshez szükséges financiális hátteret a tagok által befizetett közös pénzalap (lakosságszám x 0,004 euro) biztosítja. Az iroda szervezetileg az Elnökök Fóruma közvetlen irányítása alá tartozik, vezetője minden rendes ülésen beszámolót tart az iroda aktuális tevékenységéről. Az iroda fő feladatai:
Az iroda címe: 6722. Szeged, Tábor u. 7/b Telefon: (+36-62) 420-723 Fax.: (+36-62) 425-157 E-mail: dkmt@mail.tiszanet.hu
A DKMT-eurorégiót alkotó megyék adatai: Arad megye (Románia): Területe: 7652 km². Lakossága: 507 ezer fő. Fejlett mezőgazdaságát több mint hatvan százalékban állattenyésztés jellemzi. Ehhez viszonylag fejlett élelmiszeripar is kapcsolódik. Fontosabb iparágai a gépgyártás, fémfeldolgozás, a textil- és a vegyipar. Bács-Kiskun megye (Magyarország): Területe 8362 km². Lakossága: 542 ezer fő. Az elsősorban mezőgazdaságáról, szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrájáról ismertté vált megye az elmúlt évtizedekben a Duna–Tisza közének kereskedelmi központjává fejlődött. Békés megye (Magyarország): Területe 5631 km². Lakossága: 407 ezer fő. A közép-békési városegyüttes (Békéscsaba–Gyula–Békés) főleg élelmiszeripar jellegű terület, de fejlett könnyűiparral is bír. Termelési profilját elsősorban a hús- és a tejipar, illetve a könnyűipar jellemzi. Csongrád megye (Magyarország): Területe: 4263 km². Lakossága: 438 ezer fő. A dél-alföldi régió központja. Szegeden a környékbeli mezőgazdasági termelésre fejlett élelmiszeripar jött létre. Világhírű szalámigyártása mellett paprikatermelése és -feldolgozása is ismert. A térségben Szentesen fejlett a primőrzöldség termelés és a baromfifeldolgozás, Makón hagymatermelés, Hódmezővásárhelyen porcelán- és mérleggyártás folyik. Hunyad megye (Románia): Területe: 7016 km². Lakossága: 547 ezer fő. A Déli-Kárpátoknál helyezkedik el, főleg hegyvidéki területen. Hagyományosan ipari jellegű megye, a munkaerő 46,7 százaléka az iparban dolgozik. Fő iparágak a bányászat, az energetika, a fa- és szőrmefeldolgozó ipar, melyek fejlődését a gazdag természeti források - vastartalmú ércek - biztosítják. Jász-Nagykun-Szolnok megye (Magyarország): Területe: 5607 km². Lakossága: 423 ezer fő. Az észak-alföldi terület az ország jelentős élelmiszertermelő térsége. A szántó több mint felén búzát és kukoricát termelnek. Fejlett tégla- és cserépipar, fa-, papír-, cukor- és malomipar jellemzi a megyét. Krassó-Szörény megye (Románia): Területe: 8514 km². Lakossága: 376 ezer fő. Románia leginkább erdővel borított megyéi közé tartozik, az ország délnyugati részén található. A megye 65,4 százalékát hegyvidéki területek alkotják. A hagyományos mezőgazdasági és technológiai fejlődés mellett Románia egyik legrégibb vas- és acélipari központja. A termál források jelentős száma lehetővé tette a fejlett gyógyászat kialakulását. Temes megye (Románia): Területe: 8692 km². Lakossága: 715 ezer fő. Mezőgazdasága kiemelkedő, a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztés jellemzi. A tradicionális élelmiszeripari ágazatok zömében a helyben termelt alapanyagot dolgozzák fel. Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerb Köztársaság): Területe: 21 506 km². Lakossága: 2 millió 013 ezer fő. Elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság búzát, kukoricát, cukorrépát, repcét, napraforgót, kendert és komlót termel. A fejlett agrárvidék jelentős élelmiszeripart vonzott magához.
DKMT-eurorégió: Területe: 77 243 km². Lakossága: 5 millió 968 ezer fő. ----------------- * Forrás: http//www.jate.u-szeged.hu/hungary/pollinfo/euroreg.htm
|