Nemzet és haladás

Szloboda János

Tudományos találkozó Tóthfaluban

A múlt hét végén, pontosabban május 25-én, pénteken hasznos és sikeres találkozón vehetett részt az a mintegy fiiszáz délvidéki/vajdasági magyar értelmiségi, aki eleget tett a szervezők: dr. Hódi Sándor a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Intézet igazgatója, valamint ft. Utasi Jenő, a Logos önálló Grafikai Műhely igazgatója szíves meghívásának, és nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel a Nemzet és haladás A Magyarság helyzete a XXI. században címen megrendezett tudományos tanácskozás előadásait, vagy azok egy részét. Ez utóbbi megjegyzést az indokolja, hogy a meghívottak egy része, egyéb elfoglaltság miatt nem minden előadást tudott meghallgatni, az egész napos előadássorozatnak vagy a délelőtti, vagy a délutáni részén vehetett csupán részt, ami megint csak azt bizonyítja, hogy a madáchi szentencia „sok az eszkimó, és kevés a fóka" nálunk fordítva igaz: a szerteágazó, bokros tennivalókhoz képest, bizony kevesen vagyunk!

Sajnos, ez volt a helyzet a tanácskozás előadóival is: a bejelentkezett tizenegy neves tudósból, a magyarságkutatás kiváló szakemberei közül végül is csupán hatan tartották meg sikeres előadásukat, aminek ugyanakkor meg volt az az előnye, hogy több idő jutott a vitára és a szünetekben a kötetlen beszélgetésre.

Utasi atya üdvözlő szavai után bevezető előadásában (Kisebbségi sorskérdések a XXI. század elején) Hódi Sándor részletes áttekintést adott a tanácskozáson sorra kerülő témák különféle aspektusairól és a felmerülő kérdések megoldási lehetőségeiről. Különösen figyelemre méltónak tartom azt a bátor megállapításit, hogy a délvidéki magyarságnak az elmúlt évtizedben az anyaország részéről történt anyagi támogatása elhibázott stratégiai megoraás volt, mert a szociális (értsd: népjóléti) gondok megoldása a határon túlról egyrészt lehetetlen, másrészt nincs hatással a nemzeti identitástudat erősítésére. A helyes megoldást a kisebbség kollektív, elsősorban civilszervezet támogatásában kell keresni.

Pecze Ferenc, Péterrévén született, de Budapesten élő tudós A koronatanok a Duna-táji országok alkotmánytörténeti forrásaiban című előadásában figyelemre méltó párhuzamot vont a magyar Szent Korona és más közép-európai országok legfőbb állami jelképének történelmi szerepe és közjogi helyzete, jelentősége között. Elgondolkodtató az az általa levont következtetés, hogy míg szomszédaink kevés kivétellel elmarasztalják a magyar tudománynak és közgondolkodásnak a Szent Koronával mint a magyar állam és nemzet legfőbb jelképével kapcsolatos nézeteit, addig a saját, csaknem azonos tartalmú vagy nagyon Hasonló felfogásukat a saját államiságuk szimbólumát illetően teljesen helyesnek és elfogadhatónak tartják.

Gubás Jenő a tőle megszokott alapossággal és részletességgel elemezte a pusztuló bánsági szórványmagyarság helyzetének kórképét Mint oldott kéve... Helyzetjelentés a bánsági magyarság sorsáról és jövőbeni esélyeiről című előadásában, Gereben Ferenc budapesti kutató egy identitás-felmérés eredményeit tárta a hallgatóság elé A Kárpát-­medence magyarságának nemzeti és kulturális identitása című előadásában. A különféle grafikonok és diagramok által rendkívül szemléletessé tett tényfeltárás során megdöbbentő adatként értesülhettünk arról, hogy a sok tekintetben még az anyaországinál is erősebb nemzettudattal rendelkező délvidéki/vajdasági magyarság nemzeti történelmünk ismeretének aspektusában mennyire elmarad más országok magyar nemzetrészei mögött: A magyar történelem nagy alakjaira vonatkozó kérdésre ugyanis megkérdezett földijeink többsége Josip Broz Titót tette az első helyre! A felmérést vezető kutató azért közölte megnyugtatásunkra, hogy „történelmünk legnagyobb alakja", a „felszabadulás" utáni országépítést óriási nép és magyarirtással megkezdő marsall jó társaságba került: utána a második helyen rögtön Szent István következik vajdasági magyarjai történelmi tudatában.

Egyed Albert Budapestről A magyar nemzeti közösségek művelődési stratégiája magyarországi nézőpontból címmel tartott nagy információs értékű előadást, melynek során magasra értékelte szűkebb pátriánk egyre fogyatkozó magyarságának kulturális teljesítményét.

Végül Kocsis Mihálynak, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatójának érdekfeszítő előadását volt alkalmunk meghallgatni A XXI. század kihívásai az oktatásban címen.

Reméljük, az elhangzott tartalmas és gondolatébresztő előadásokkal alkalmunk lesz könyv alakban is megismerkedni. A tanácskozás résztvevői szombat este Zentán megtekinthették Bereményi Géza Hídember című filmjét, másnap pedig kétnapos kirándulásra indulhattak a Vaskapu és Galambóc (Golubac) várának megtekintésére.