Gergely József

Az identitástudat nem egyenlő a nemzettudattal

Széchenyi István Stratégiakutató Fejlesztő Intézet szervezésében szombaton egész napos tudományos tanácskozás zajlott Tóthfaluban. A hallgatóságot és a szakelőadókat a házigazda nevében elsőként Utasi Jenő plébános köszöntötte, majd Hódi Sándor, az Intézet igazgatója a Kisebbségi kérdések a XXI. század elején címmel viselő bevezető előadása előtt néhány szóban ismertette az intézet életre hívásának a körülményeit és a jelenleg is folyó kutatómunka lényegét.

– A jelenleg futó programok egyik a vajdasági magyarság tudástőkéjének, szellemi kapacitásának az összeírása, egy regiszter elkészítése, hiszen a jövő a tudás alapú társadalomé. A másik program az elkobzott egyházi és közjavak a privát tulajdon számbevételéhez kapcsolódik. Folyamatban van egy ifjúságkutatási, családkutatási projektum, asszimilációs vizsgálatokkal foglalkozunk. Ha minden jól megy, akkor Tóthfaluban hamarosan akár egy európai típusú népfőiskola is megkezdheti a működését - mondta többek között Hódi Sándor.

Pecze Ferenc budapesti előadó A koronatanok a dunatáji országok al­kotmánytörténeti forrásaiban címmel tartott érdekes előadást. Öt követte a szintén budapesti Gereben Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, aki behatóan kutatja és tanulmányozza a határon túli magyarok szociológiáját. A vajdasági magyarság identitástudatával kapcsolatos rendkívül tanulságos felmérésről számolt be a hallgatóságnak. Az identitástudat nem egyenlő a nemzettudattal, létezik családi, egyházi, tájhoz és vidékez stb. kötődő identitástudat. A felmérés során 565 személyt kérdeztek ki.

A felmérést - amely lapunkban részletesebb ismertetőt is megérdemel - az előadó részletes tanulmányban adja közre, de röviden a következőképpen foglalta össze: A jugoszláviai Vajdaság erősen fogyatkozó magyar lakosságában 2000 májusában, a Milosevic-rendszer bukása előtt egyaránt megfigyelhetők a borúlátás és a megfélemlítettség, valamint a helytállás, az identitáshoz és az identitást erősítő kulturális elemekhez (anyanyelv, vallás, anyanyelvi oktatáskultúra stb.) való ragaszkodás fokozott jelei. A vajdasági magyarok - speciális megpróbáltatásaik ellenére - sok hasonló vonást mutatnak a közép-európai térség többi magyar népcsoportjával. Lelkiállapotuk egyes változási tendenciái is általános jegyeket hordoznak: az identitás emocionális tartalmának csökkenése és egyben tudatosabbá válása, az önkép „feljavítása" az országos méretű „haza­fogalom" helyett a lokális és regionális kötődések erősítése, a történelmi vonatkozási pontok hasonló értékrend alapján történő kijelölése stb. Másrészt viszont - sajátos jelleggel - megjelenik a diszkrimináció fokozott érzékelése, a hétköznapi anyanyelvhasználat viszonylagos korlátozottsága, a jól érzékelhető alkalmazkodási készség, valamint a félelem is. A vajdasági magyarok, ha a saját jövőjükre nézvést nem is, de a közép-európai magyarság esélyeit illetően erősen bizakodóak. Kétség és remény, menekülés és regionális kötődés, félelem és megerősített identitás - mindez együtt jellemzi a vajdasági magyarság közelmúltbeli tudati állapotát.

Egyed Albert Budapestről A magyar nemzeti közösségek művelődési stratégiája - magyarországi nézőpont­ból címmel tartott összefoglaló előadást. Gubás Jenő írását a szerző egészségi állapotára való tekintettel Gubás Ágota olvasta fel. Az értekezés egyfajta helyzetjelentés volt a bánsági magyarság sanyarú sorsáról és jövőbeni esélyeiről. A késő délutánig tartó tanácskozás hozzászólásai után várták még Kocsis Mihály érkezését, aki a tervek szerint a XXI. század kihívása az oktatásban címmel jelentette be elő adását. Sajnos a programban előirányzott előadások egy része az előadói egyéb irányú elfoglaltsága és utazás problémák miatt elmaradt.

A tanácskozás során alkalmi könyvbemutatóra is sor került. Erre az alkalomra jelent meg Hódi Sándor legújabb könyve, ami Magyarok a forrong Szerbiában címet viseli. A kötetre Hódi Éva tartott rövid ismertetőt, üt; na a tanácskozás résztvevői kézhez kapták az új kiadványt, majd vita és beszélgetés alakult ki a vajdasági magyarság sorsát leginkább befolyásoló tennivalókról, az anyaország ebbéli szerepvállalásáról, kisebbségünk intézmény rendszerének finanszírozásáról stb. Ma, vasárnap reggel a tanácskozás résztvevői autóbusszal kétnapos kirándulásra indultak, amelynek célja a de vidéki magyar vonatkozású történek emlékeink (Kazán-szoros, Galambóc vára stb.) megtekintése.