Szokolai Zsuzsa

Korszaknyi feladat előtt

(Sajtóvisszhang)

Tóthfaluban az elmúlt hétvégén a nemzeti tanácsok létrehozásáról tartottak tanácskozást - A vajdasági magyar pártok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, egyházak, a média képviselői és közéletünk jeles személyiségei vettek részt a megbeszélésen és vitában - Hamarosan következik az elektorok megválasztása

– A tanácskozás megszervezésével alkalmat kívántunk teremteni egy előzetes, széles körű, általános jellegű véleménycserére: a Nemzeti Tanáccsal kapcsolatos elvi kérdések tisztázására és a gyakorlati teendők megbeszélésére – mondta többek között dr. Hódi Sándor, a Széchenyi István Stratégiakutató és fejlesztési Intézet igazgatója, a házigazda szerepében. Ezen a tanácskozáson megjelentek a vajdasági magyar pártok képviselői és vezetői (az Ágoston András vezette VMDP-n kívül), az egyházak, a társadalmi szervezetek, a média képviselői és ismert közéleti személyek.

A nemzeti tanácsok létrehozásának jogi feltételeiről dr. Korhecz Tamás, tartományi kisebbségügyi titkár tartott előadást.

– A nemzeti kisebbségek jogairól és védelméről szóló, februárban a szövetségi parlament mindkét tanácsa által elfogadott törvény jogerős. Lehet méltató minősítést adni, vagy a legelmarasztalóbb véleményünket is kifejteni, most a törvény adta lehetőségekkel kell élni – mondta a titkár. A nemzeti önkormányzat intézménye a nemzeti tanács, és ennek létrehozása esélyt ad a kisebbségi kulturális autonómia megvalósítására. Az elektorok közgyűlése választja meg a nemzeti tanácsot. A magyarok esetében a törvény 35 tagú tanácsot lát elő. Elektorok lehetnek a nemzeti pártok tartományi, köztársasági, ill. szövetségi képviselői, de minden önkormányzati tanácsos is az adott kisebbségben, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv. (Emlékeztetett arra, hogy Vajdaságban 30 önkormányzatban hivatalos nyelv a magyar). Az elektori közgyűlésbe nem csak a pártok képviselői kerülhetnek, a törvény előrelátja, hogy olyan magyar nemzethez tartozó személyek is bejussanak, akik jelölését magyar civil szervezet támogatja. Ehhez a szervezet közgyűlésének határozata kell. Olyan magyar nemzetiségű választópolgárok is lehetnek elektorok, akik a minisztériumi rendelettel összhangban száz magyar választópolgár aláírását gyűjtik össze jelölésükhöz. A napokban várható ennek a miniszteri rendeletnek a nyilvánosságra hozása, melyet Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter már aláírt – tudtuk meg „első kézből”.  Még egy fontos adat: 50 elektor kérheti az elektori közgyűlés összehívását, melyet 30 napon belül kötelesek megtartani. A nemzeti tanács megválasztása listás, részarányos, titkos szavazás alapján fog megtörténni.

Várady Tibor professzor előadásában arra fektette a hangsúlyt, hogy a nemzeti tanács megalakítása egy reális esélyt ad, hogy egy jelentős területen kezünkbe vegyük sorsunkat. Éljünk az alkalommal és ragadjuk meg azt, hogy kialakítsuk kulturális, illetve perszonális autonómiánkat.

– Érdekünk, hogy minél előbb megalakuljon nemzeti tanácsunk és realitás legyen az átalakulási folyamatokban – hallottuk a professzortól, aki feltette a kérdést, hogy képesek vagyunk-e ennek az esélynek a megragadására.

Vitaindítót mondott dr. Szalma László (a szerk. helyesbítése: Szalma József) az Újvidéki Egyetem tanára, aki azt hangsúlyozta, hogy elvárásaink szerint nemzeti tanácsunk demokratikus alapokon, jogaink gyarapításán és dolgaink javításán dolgozzon.

Nézetkülönbségek, eltérő vélemények is kifejezésre jutottak a tanácskozáson, amelyek részletezésébe most nem bocsátkozhatunk, de végül is az az álláspont jutott előtérbe, miszerint a Magyar Nemzeti Tanácsra nagy szükségünk van és élni kell a történelmi pillanattal, a törvényadta lehetőséggel.

   – Nagyon hasznosnak és sikeresnek tartom a mai tanácskozást. Körülbelül 30 felszólalás hangzott el. Ez azt bizonyítja, hogy nagyon nagy az érdeklődés az emberekben a Nemzeti Tanács iránt, és nagyon konstruktívan viszonyultak hozzá. Igaz, hogy elhangzottak kemény, bíráló észrevételek is a törvényre, illetve a Nemzeti Tanácsot előlátó szabályzatra  vonatkozóan, de ez természetes. Azt hiszem, ha akár ebben a formában is sikerül létrehozni a Nemzeti Tanácsot, az nagy eredmény lesz. De mindenféleképpen azon kell dolgozni, hogy ezt a lehetőséget utána saját igényeinknek, értékeinknek, szükségleteinknek megfelelően további tartalommal bővítsük.

– Ma, itt és most elméleti vonatkozású kérdéseket és gyakorlati teendőket vitattunk meg, ezeket egyeztető tanácskozások fogják követni és konkrét kérdésekről való állásfoglalások kidolgozása. Fel kell készülni ennek a nagy intézménynek a létrehozására –  fejtette ki álláspontját dr. Hódi Sándor a tanácskozás végén.

(Kikindai Újság, 2002. június 28.)