Kovács Nándor

Esély az autonómiára

Tóthfalusi tanácskozás a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásáról

(Sajtóvisszhang)

Tíz évnek kellett eltelnie, hogy a nemzeti kisebbségek sorsukat kezükbe véve maguk dönthessenek jövőjük alakításának kérdésében. A múlt hét végén először vált lehetővé, hogy – mint dr. Hódi Sándor fogalmazott – a szemben álló vajdasági magyar pártok képviselői a tóthfalusi kollégium ősi jurtára emlékeztető kupolájú tanácstermében találkozzanak, és meghányják vessék közös dolgainkat, a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának lehetőségét, módját. A tanácskozáson részt vett msgr. Huzsvár László, a bánsági részek megyés püspöke, msgr. Titze Jenő nagybecskereki pápai prelátus, Csete Szemesi István református püspök, dr. Huszár János, Magyarország szabadkai főkonzulja, valamint a vajdaság önkormányzatainak képviselői, közéleti személyiségek, valamint a VMDP kivételével valamennyi magyar párt elnöke.

Megnyitó beszédében dr. Hódi Sándor, a találkozót megrendező Széchenyi István Stratégiakutató Intézet igazgatója kiemelte, hogy a Lakitelek és Illyefalva után a Délvidéken, Tóthfaluban is létrejött szellemi műhely a megújhodás eszméit sugározza a Kárpát-medence térségében. A nemzeti tanács testülete által új korszak kezdődhet a Vajdaság nemzeti kisebbségi közösségeinek életében. A meghívott előadók, dr. Várady Tibor egyetemi tanár, dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és dr. Szalma József vitaindítójukban rámutattak, hogy a nemzeti tanácsok elektorok által való megválasztása helyett idővel elképzelhető majd a közvetlen választás is, ám jelenleg a törvény előirányozta testület mielőbbi létrehozása a fontos, ezért kell élni a szövetségi kisebbségügyi miniszternek az elektorok kijelölésére vonatkozó rendelete lehetőségével.

Vitaindítójában dr. Várady Tibor rámutatott, hogy a Nemzeti Tanács megteremtésével nagyobb a kulturális, illetve perszonális autonómia esélye. Ilyen esély eddig nem volt. Az utánunk következő nemzedék fogja megítélni, hogy tudtunk vele élni. Igaz, a testület létrehozásának módját nem egészen mi választottuk. Egyébként a kisebbségi sors állandó velejárója, hogy sem az országot, sem a kereteket nem egészen mi választjuk. Ettől függetlenül azonban érdekünk lenne, hogy a napokban megjelenő miniszteri rendelet alapján minél előbb kezdeményezzük az elektori közgyűlés összehívását, mert várhatólag sok minden történik majd az ország politikai életében. Mivel az ország átalakulófélben van, kívánatos volna, hogy a Nemzeti Tanács  már részt vegyen az átalakulás folyamatában, hiszen a testület pontos jogosítványai nagyon kismértékben vannak lefektetve, ezekért a jogosítványokért küzdenünk kell. A tárgyalásokon eddig azt hangoztattuk, hogy minél több és szélesebb körű kompetenciát kell elnyernie a testületnek. Most, hogy a kulturális, perszonális autonómia területi, köztársasági, illetve tartományi hatáskörbe kerül, már nemcsak azt kell pontosan megfogalmazni, mi is az a több, amiben hatékonyan részt kívánunk venni, hanem azt is, miként viszonyuljon a Nemzeti Tanács mondjuk az állami vagy magántulajdonban levő magyar médiákhoz vagy az oktatáshoz. Éppen ezért a testület megválasztásához szükséges elektori közgyűlés megalakításakor a politikai pártoknak, civil szervezeteknek, értelmiségi csoportoknak nem ellenségként, hanem legfeljebb vetélytársként kellene jelölniük az elektorokat.

A felszólaló pártelnökök és közéleti személyiségek a bevezető előadásokhoz kapcsolódóan kiemelték, hogy a hatásköröket a Nemzeti Tanácsnak kell kivívnia önmagának, ami valószínűleg nem lesz könnyű, hiszen, mint Balla Lajos-Laci mondta, az önkormányzatok, tartományi szervek úgy érezhetik majd, hogy csorbulnak a jogaik. 

Galambos László a választók névjegyzéke alapján történő közvetlen választásoknak a híve, és a törvény előirányozta elektori közgyűlés pozitívumaként emelte ki, hogy a szórványban levő kisfalvak számára is lehetőség van elektorok jelölésére. Mint mondta, ezeket a kistelepüléseket a magyar nemzeti közösség természetes részének kell tekintenünk. Varga Tibor szerint a Magyar Nemzeti Tanácsnak a kárpát-medencei magyarság intézményrendszereként is érvényesülnie kellene. Dr. Páll Sándor az elektori közgyűlés helyett az ősszel esedékes köztársasági elnökválasztással kötné egybe a nemzeti tanács tagjainak a megválasztását.

Az elektori közgyűlésben nem kerül sor a párt-tisztségviselők túltengésére, derült ki Józsa Lászlónak, az Ideiglenes Magyar nemzeti Tanács elnökének, a VMSZ alelnökének a felszólalásából, mert  – mint kifejtette  – igyekeznek minél több civil szervezetet, értelmiségi csoportot bevonni a munkába, olyanokat, akik elektoraik által képviseltetik érdekeiket a testületben. Az egyeztetések egyébként már javában tartanak, annak érdekében, hogy a vajdasági magyarságnak az elektori közgyűlés valóban cselekvőképes képviselője legyen.

(Hét Nap, 2002. július 3.)