Korhecz Tamás reflexiója a hozzászólásokra

Először is, sajnos, némi nyugtalansággal és kiábrándultsággal kell fogadnom, hogy annak ellenére, hogy megkértem a jelenlevőket, próbáljunk azzal foglalkozni: miként, milyen módon, milyen összetételben kellene létrehozni és milyen jogkörökkel kellene ellátni a nemzeti tanácsunkat, a felszólalók kétharmada továbbra is kizárólag a törvény minősítésével, az elfogadott választási rendszer bírálatával foglalkozott.

Természetesen ez mindenkinek a szíve joga, és sem én, sem az elnöklő ezt nem vitathatja el, csak továbbra is azt hiszem, hogy ez sehova se vezet. Nem azért, mert ez a választási rendszer tökéletes, s nem azért, mert egy törvény megváltoztathatatlan. Egy törvény nem abszolút időkre meghozott törvény, s én is bízom benne, hogy belátható időn belül a tapasztalatok alapján, felismerve a hiányosságokat, megpróbáljuk a legdemokratikusabb módon az arra előlátott eljárással ezeket orvosolni. Tehát ezt senki sem vitatja, de reálisan erre csupán évek múlva kerülhet sor...

Egy törvényhozói eljárás hosszú ideig tart, ez a törvény is a tervezettől az elfogadásig majd egy évig készült, annak ellenére, hogy teljes erőbedobással dolgoztak rajta, s annak ellenére, hogy ezt az Európai Tanács is megkövetelte. Tehát csak egy-két év múlva gondolkodhatunk azon, hogy milyen módon változtassuk meg ezt a törvényt. Addig viszont a törvény nem csupán elfogadható vagy nem elfogadható, hanem kötelező ránk nézve is, és minden állami szerv részére ebben az országban. A törvény nem arról szól, hogy mi ezt szeretjük vagy nem szeretjük, akarjuk-e alkalmazni vagy nem alkalmazzuk. Ez arról szól, hogy most ilyen törvényünk van.

A másik nagyon fontos információt azzal kapcsolatban szeretném önökkel közölni, hogy általános választások lesznek. Egyetlen egy választást sem írtak ki eddig,  arra vonatkozóan, hogy lesz-e szövetségi választás, főleg már szeptemberben, gyakorlatilag senkinek sem lehet megbízható információja. Az egyetlen egy választás, ami valószínű, a szerbiai elnökválasztás, amelynek semmilyen, de semmilyen köze nincs az elektori választáshoz és a kisebbségi nemzeti tanács megválasztásához.

Ezenkívül pontosítani szeretném azt, hogy a törvény nem látja elő, hiszen ez természetesen alkotmányellenes lenne, hogy állami hatásköröket miniszteri rendelettel átruházzanak a nemzeti tanácsra. Hatósági jogköröket kizárólag törvénnyel, amennyiben köztársasági jogkörökről van szó, illetve a vajdasági képviselőház rendeletével lehet átruházni. Egyéb szabályzattal, rendelettel, kormányrendelettel nem lehet hatásköröket átruházni...

Az elektori gyűlésnek egyetlen egy feladata van, egyetlen egy jogköre, ez a nemzeti tanács megválasztása. Ezen kívül az elektori gyűlésnek semmilyen hatásköre nem lehet, és nincs is.

Végezetül azt hiszem, hogy Torok úr gondolatmenetében egy nagyon veszélyes szál húzódik. Amikor azt mondja, hogy próbálják meg figyelmen kívül helyezni, vagy parancsuralmi szóval megkérdőjelezni azt, amit maguk a magyar polgárok Ómoravicán kívánnak vagy eldöntenek. Ez énszerintem egy roppant veszélyes gondolatmenetnek lehet a kezdete, hiszen ebben az esetben eljutunk oda, hogy nem az a fontos, amit a vajdasági magyar közösség akar, hanem az, amit valaki meghatároz, jónak tart valamely közösség számára. Tehát nem az a fontos, hogy mi hogyan gondoljuk, hanem az, hogy valaki fentről meghatározza, hogy mi a jó, mi az igazi magyar érdek. Ettől csak egy lépés választ el addig, hogy kimondjuk: az állam mondja meg, hogy mi a jó a kisebbség számára, s eljutunk a paternalizmus és a diktatúra legsötétebb vizeire. Én azt mondom, hogy ha ez a közösség úgy dönt, hogy nem kellenek neki kisebbségi jogok, ha úgy dönt, hogy nem kell neki autonómia, ha úgy dönt, hogy nem kell neki az anyanyelve, ha úgy dönt, hogy nem kell neki a neve, akkor ez ennek a közösségnek és tagjainak a szíve-joga. És minden ettől eltérő gondolat, intézkedés mélyen antidemokratikus lenne.