Kabók Erika

A nemzeti tanács megalakításáról

Sajtóvisszhang

A jövő héten várható a miniszteri rendelet nyilvánosságra hozatala, kezdődhet az elektorok bejelentkezése – A pártok, civil szervezetek és egyházak képviselői, valamint értelmiségiek és közéleti személyiségek tanácskoztak Tóthfaluban a perszonális autonómia legfelsőbb testületének létrehozásáról.

Tegnap Tóthfaluban a Széchenyi István Stratégiakutató és Fejlesztési Központ szervezésében a magyar nemzeti tanács megalakulásával kapcsolatos tanácskozást tartottak, amelyre meghívást kaptak a pártok képviselői, az egyházak és civil szervezetek képviselői, értelmiségiek és közéleti személyiségek.

Dr. Hódi Sándor, a stratégiakutató központ elnöke, a tanácskozás szervezője bevezetőjében kiemelte, hogy ez az összejövetel nem pártgyűlés és nem is tekinthető a civil szervezetek összejövetelének, hanem egy olyan megbeszélés, amelyre az úgynevezett szemben álló felek is meghívást kaptak. Dr. Hódi nyomatékosan kérte a felszólalókat, kerüljék az ellenségeskedést, hiszen a magyar nemzeti tanács létrehozása szellemi, erkölcsi és politikai feladat is, s ha sikerül tető alá hozni, a vajdasági magyarság alkalmas lesz a közösségi cselekvésre. Korszaknyitó feladatnak nevezte a tanács megalakítását, amelynek révén a nemzeti közösségünk belső kötésein munkálkodunk.

Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségi titkár a nemzeti tanácsok megalakításának jogi feltételeit ismertette. Mint kiemelte, új időszámítás kezdődik a nemzeti tanácsok fogalmának megjelenésével a kisebbségi törvényben, hiszen ez a kulturális autonómiára való jogot jelenti. A kisebbségi titkár ismertette a nemzeti tanácsok megválasztásának módját is. Mint ismeretes, az elektorok közgyűlése választja meg a nemzeti tanácsot. A kisebbség számától függ, hogy ez a testület hány tagú lesz. A magyar kisebbség esetében a törvény 35 fős nemzeti tanácsot irányoz elő. Elektorok lehetnek a tartományi, köztársasági és szövetségi képviselők, az önkormányzatok tanácsnokai, a civil szervezetek is jelölhetnek egy-egy elektort és mindazok, akik száz aláírást összegyűjtenek, lehetnek elektorok. Ötven elektor kezdeményezésére jelöli ki a szövetségi kisebbségi miniszter az elektorok közgyűlésének helyét és idejét a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül. Ezt követően legkorábban 30 nap múltán, de legfeljebb 120 napon belül kell megtartani az elektorok közgyűlését, amelyen listás, részarányos választás alapján választják majd meg a nemzeti tanács tagjait. A kisebbségi törvény kimondja, hogy a nemzeti tanácsok létrehozásának módját külön törvény rendezi. A fentiek a törvény hiányában az átmeneti időszakra vonatkoznak, s ezeket az a miniszteri rendelet tartalmazza, amelyet a kisebbségi törvény jogerőre emelkedését követően 30 napon belül a miniszternek alá kellett volna írnia, de az elmaradt. Dr. Korhecz bejelentette, hogy várhatóan a jövő héten nyilvánosságra hozzák a miniszteri rendeletet, és megjelennek azok az űrlapok is, amelyekre az elektorjelöltek gyűjthetik az aláírásokat jelöltetésükhöz.

Dr. Várady Tibor, a budapesti Közép-európai Egyetem  tanára vitaindítójában arról beszélt, hogy a nemzeti tanács megalakítása nem tény, hanem esély, a kulturális autonómia létrehozásának esélye. Esély arra, hogy a vajdasági magyarság egy jelentős területen a saját kezébe vegye sorsa irányítását. A kereteket ugyanis nem egészen mi választottuk, mondta, de a lehetőséggel élni kell, s mivel a nemzeti tanács jogosítványai csak kismértékben vannak lefektetve, harcolni kell a hatáskörükért. A nemzeti tanács nem lehet gyám. Meg kell vizsgálni, hogy az állam által alapított sajtó terén milyen szerepet kíván betölteni. Milyen lesz a viszonya a magánlapokhoz, a nyomdákhoz. Az oktatás terén okunk és jogunk van követelni, hogy ennek a testületnek döntő beleszólása legyen a tantervekbe, az iskolahálózat kialakításába, az iskolák vezetőségének a megválasztásába. Mivel nagyon jelentős területről van szó, dr. Várady fontosnak tartja, hogy a politikai pártok ne ellenségesen viszonyuljanak egymáshoz, hanem egymás mellett haladva tevékenykedjenek a közös ügy érdekében. A száz aláírás összegyűjtése sok embernek jelent lehetőséget, hogy bejusson az elektorok közgyűlésébe, ám ahhoz, hogy az értelmiségiek is ott legyenek, és a civil szervezetek is képviseltessék magukat, sokkal nagyobb szervezettségre van szükség. Ugyanis az elektori közgyűlés negyede állíthat listát (egyes becslések szerint a magyar nemzeti tanács megalakítására több százan, akár ezren is összejöhetnek).

Nem lenne jó, mondta a professzor, ha végeredményként csak a politikai pártok tisztségviselői kerülnének be a nemzeti tanácsba. Dr. Várady szerint azon kell munkálkodni a kezdetektől, hogy ne csak az autonómia egyetlen testülete, a nemzeti tanács jöjjön létre, de más testületeket is alakítani kell, kiépíteni az autonómia intézményhálózatát.

Dr. Szalma József, az Újvidéki Egyetem tanára felszólalásában megjegyezte ugyan, hogy nem arról kell most vitázni, jó-e a kisebbségi törvény vagy sem, de meg kell állapítani hiányosságait és menet közben, a tapasztalatok birtokában majd módosítani. Kifogásolta, hogy indítványozási joga nincs a testületnek, felrótta továbbá, hogy hatásköre sincs meghatározva. Óva intett attól, hogy a nemzeti tanács átvegye a színházak vagy a sajtó alapító jogát. Mint mondta, ne gyámkodjon ez a testület, akkor lehet az alapítói jogok átvételéről szó, ha a kérdéses közösség ezt akarja. Olyan alapítói joggyakorlás legyen ez, amely feltételeket biztosít a tevékenységhez.

A vitaindítókat követően a jelenlevők hozzászólásával folytatódott a tanácskozás. Dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke szerint a szeptemberben esedékes  általános választások alkalmával lehetne demokratikus úton megválasztani a magyar nemzeti tanácsot. Mint mondta, ha 2-3-4 év múlva lennének csak választások, indokolt lenne a nemzeti tanács elektorok útján történő választása. Dr. Páll továbbá figyelmeztetett arra is, hogy a miniszter elmulasztotta a törvény által meghatározott 30 napon belül aláírni és nyilvánosságra hozni a nemzeti tanácsok megválasztásának módjáról szóló rendeletet, emiatt akár még az alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, hiszen az így megalakított testület törvényellenes lesz.

Dr. Józsa László, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke a testület múltbeli szerepéről beszélt kiemelvén a vajdasági magyarság eltökéltségét a szerveződésre. Beszélt továbbá a magyar nemzeti tanács jövendőbeli szerepéről, amely, mint mondta, a vajdasági magyarság miniparlamentjeként kell hogy működjön. Mint kiemelte, a VMSZ nem kíván dominálni a megalakítandó nemzeti tanácsban, éppen ezért a testület felállításában és szerkezetét tekintve is számít az értelmiségiekre és a civil szférára, s ilyen irányú tárgyalásokat már folytatnak. A pártok viszonyulásáról szólva elmondta, hogy a Böröcz József vezette VMPM támogatja a nemzeti tanács létrehozását, a többi párt esetében azonban a múltbéli események nem adnak optimizmusra okot, de a VMSZ továbbra sem zárkózik el az együttműködéstől.

A tóthfalusi tanácskozáson az öt vajdasági magyar párt elnöke közül csak Ágoston András, a VMDP elnöke nem vett részt. A tanácskozás anyagát a Stratégiai füzetek második kötetében teszik közzé. Ennek a sorozatnak az első kötetében a Nemzet és haladás témára megszervezett tanácskozás anyaga olvasható.